A hőguta és a legveszélyeztetettebb kutyafajták - Kutya Portál A hőguta és a legveszélyeztetettebb kutyafajták - Kutya Portál

A hőguta és a legveszélyeztetettebb kutyafajták

kutya meleg

Belegondoltál már abba, hogy milyen melege lehet a kutyáknak a tikkasztó kánikulában? Ha még nem, ideje elgondolkodnod rajta, főképp, ha kutyatulajdonos vagy.

Extrém mértékű klímaváltozás

Földünkön az utóbbi pár évben klímaváltozás tapasztalható. Bolygónk időjárása átalakul, amit évszakról-évszakra tapasztalunk. Itt a nyár és a hőmérő higanyszála 38 C° fokig is felkúszik. Szenvedünk a hőségtől és nemcsak mi, emberek, de kedvenceink is, akiket erősebben próbára tesz a nyári forróság.

A forró nyári hónapokban sok kutya nem tud ellenállni a hőségnek. Egy szeretett kisállat elvesztése elég kemény, még akkor is, ha tudjuk, hogy be fog következni és fel vagyunk rá készülve. De egy elkerülhető hőgutában elveszíteni egy szőrös családtagot, ez az, amit a legtöbb kutyatulajdonos soha nem tud magának megbocsájtani.

A legtöbb esetben a hőgutában elpusztult kutyákat nem jelentik be, így nem állnak rendelkezésre hiteles statisztikai adatok, de az állatvédő szervezetek becslései szerint Magyarországon több százon felül azon kutyák száma, akik elszenvedik ezt a lassú, gyötrelmes, és teljes mértékben megelőzhető sorsot minden nyáron.

Magasabb egészségügyi rizikófaktor

Tudtad, hogy az angol és a francia bulldog 5 x nagyobb valószínűséggel szenved el hőgutát, mint egy átlagos kutya? Mi lehet ennek az oka? Ha tovább olvasol, cikkünkből megtudhatod!

Egyes fajták érzékenyebbek, mint mások, köztük megtalálhatók a brachycephalic (rövidebb koponyájú és nyomottabb orrú) fajták, az idősebb kutyák, a kölykök, a túlsúlyos kedvencek, a beteg vagy krónikus egészségi állapotú kutyák, a dolgozó kutyák, minden olyan kutya, mely a forróságban a szabadban tartózkodik és azon kutyák, akik túlhajtják magukat.

Az embernek verejtékmirigyek hálózzák be az egész testét, de a kutyáknál a verejtékmirigyek csupáncsak az orrtükörre és a talppárnákra korlátozódnak. Ha a kutyának melege van, csak lihegéssel tudja normalizálni a testhőmérsékletét, ami extrém körülmények között nem kis munkát jelent számára. Egy túlmelegedett kutya nagyon rövid idő alatt kritikus állapotba kerül és agy-, szív-, máj- és idegrendszeri károsodást szenved.

A túlmelegedés tünetei a kutyáknál:

  • Nehéz, ziháló légzés
  • Emelkedett testhőmérséklet
  • Túlzott szomjúság, egyben túlzott vízivás
  • Megnövekedett pulzus és szívverés
  • Világos íny, sötétvörös vagy lila nyelv (kivéve lila nyelvű fajták)
  • Túlzott nyáladzás
  • Hányás
  • Hasmenés
  • Görcsrohamok
  • Üvegesedő szemek
  • Gyengeség
  • Összeesés
  • Eszméletlenség

A túlmelegedéstől a hőgutáig

Ha a kutya testhőmérséklet eléri a 42 C° fokot vagy attól magasabbat, ez hőgutát eredményez. A test sejtjei kezdenek elhalni. Az agy megduzzad, ami rohamokat okoz. A vérellátás hiánya miatt a GI traktusban (szájtól a végbélnyílásig) fekélyek keletkezhetnek. A kiszáradás visszafordíthatatlan vesekárosodást okozhat. Mindezen katasztrofális események pár percen belül történnek meg.

A hővel összefüggő betegség korai szakaszában nehéz lehet megítélni a kutya állapotát, mivel a lihegés teljesen normális a melegben, illetve amikor a kutya mozog vagy dolgozik.

Javasoljuk, hogy vegyél egy digitális hőmérőt és tanuld meg az állatorvosodtól, hogyan kell a kutya hőmérsékletét (végbélben) megmérni. Ez jól jöhet, ha a kutyád bármikor túlhevül, mert tudnod kell megmérni a hőmérsékletét.

Újfent szeretnénk kihangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a gazdik mindent megtegyenek a túlmelegedés elkerülése érdekében, mert mire a kutya a hőguta tüneteit mutatja, sajnos, gyakran már túl késő megmenteni.

Hogyan segíthetsz egy túlmelegedett kutyán

Ha úgy véled, kedvenced vagy bármely más kutya hőgutát kapott, azonnal intézkedned kell, vidd őt hűvös, árnyékos vagy légkondicionált helyre.

Ezután próbáld meghatározni az állapotát. Ha a kutya erősen liheg, de a lábain áll és a tudatánál van, mérd meg a lázát, ha tudod.

Ha a kutya hőmérséklete 40 C° fok vagy attól alacsonyabb, kínáld meg egy kis vízzel és gondosan figyelj rá. Csak kevés vizet adj neki, mert a nagy mennyiségű víz, hányást okozhat, ami növeli a kiszáradás veszélyét. A következő lépés, hívj hozzá állatorvost.

Ha a kutya nem tud megállni a saját lábán, nem reagál a hangodra, az érintésedre és a látásodra sem, ellenőrizd a légzését és a szívverését, figyeld meg nincsenek-e görcsrohamai. Ugyanakkor a legfontosabb ilyen esetben azonnal kapcsolatba lépni egy állatkórházzal. Fontos elmondanod, milyen állapotban van a kutyád, hogy mire beérsz az állatkórházba a kutyával, fel tudjanak készülni az érkezésére és azonnal meg tudják tenni érte a szükséges életmentő lépéseket.

Kezd el a kutya hűtését, locsold meg hűvös vízzel, de ne jéghideggel vagy használhatsz a hűtésre nedves törölközőt is. Koncentrálj a fejére és a nyakára, az első és a hátsó lábai alatti területekre, valamint a gyomor részére. Soha ne tegyél vizet a kutya szájába, ha saját maga nem tudja azt lenyelni.

Néhány perc múlva újra ellenőrizd a kutya test hőmérsékletét. Ha az 40 C° fok alatt van, hagyd abba a hűtési folyamatot, mivel a további hűtés véralvadáshoz vagy egy túl alacsony test hőmérséklethez vezet. Mindezek után vidd a kutyád állatorvosi klinikára, még ha úgy tűnik, jobban érzi magát, akkor is. Ez fontos jó tanács!

Mit tehetsz, hogy megakadályozd a túlmelegedést

Gyakorta cseréld táljában a vizet, a tiszta és friss, hideg ivóvíz sokat segíthet. Ha a kutyád meleg időben hosszú ideig van kint a szabadban, szükséges árnyékos helyet biztosítani számára. Kerüld a sétát a meleg betonon és soha ne hagyd őt autóban egy meleg napon. Kövesd az alábbi tippeket annak érdekében, hogy mindig megfelelően tarthasd őt:

  • Soha ne vidd a kutyád sétálni a legnagyobb melegben! Minden testmozgást kora reggelre vagy naplemente utánra időzíts! Ne vigyétek túlzásba a mozgást a napszaktól függetlenül sem!
  • Ne sétáltasd, és ne gyakoroltasd a kutyád a felmelegedett betonon! Nemcsak a mancsát égeti meg, de a hőtől forró aszfalton vagy betonon járástól kutyád gyorsan túlmelegedhet, gondolj arra, hogy ő alacsony és közel van az átforrósodott földhöz.
  • Tartsd a kutyád a belső térben, ha ott hűvösebb a légkör! A hőmérséklet emelkedésével kutyád kényelmesebben érezheti magát a lakásban, mint odakint. Figyelj arra, hogy a rövid arcú kutyák (brachycephalic típusú) túlmelegedhetnek, ha kint maradnak a melegedő időjárásban.
  • Hűtsd a kutyád, hogy megakadályozd a túlmelegedést! Használj hűtő berendezéseket. Ma már számos olyan termék áll rendelkezésre a kisállatok hűtésére, mint a hűtőmatracok, gyerekhomokozók (ha vizet teszel bele és nem homokot, kiváló pancsoló a kutyádnak) vagy kifejezetten kutyáknak gyártott kismedencék, valamint légkondicionáló berendezések. Ha egyik sem áll rendelkezésedre, saját magad is készíthetsz a kutyád hűtéséhez megfelelőt nagyon egyszerű módon. Műanyag flakonba tölts hideg vizet, majd tedd pár órára a mélyhűtőbe. Amikor megfagyott benne a víz, vedd ki és tekerd be egy vékony törölközőbe. Tedd a kutyád kedvenc helyére és meglátod mellé fog feküdni.
  • A szokásos fizikai tevékenységek során figyeld a kutyád! Ha légzési nehézségeket tapasztalsz, vidd hűvös helyre és pihentesd, hogy le tudjon hűlni.
  • És még egyszer, soha ne hagyd a kutyád egyedül a parkoló, zárt autóban egy meleg vagy forró napon. Inkább hagyd őt otthon, hűvös és nyugodt helyen.

A legveszélyeztetettebb kutyafajták

Egyes kutyafajtáknál nagyobb a kockázata a hőség okozta betegségeknek, mint már olvashattátok a bevezetőnkben is. Ezek azon fajták, amelyek nem képesek olyan gyorsan lehűlni, mint más fajtájú kutyák. Főképp a brachycephalic fajtáknál kell nagyon odafigyelni a túlmelegedésre, mivel rövidebb, laposabb és kerekebb a koponyájuk és nyomottabb az arcorri részük. Ezen fajtáknál a fejet és a szájrészt lerövidítették és kiszélesítették, de azonos mennyiségű lágy szövettel rendelkeznek, mint a kutyák nagy része, emiatt nehezebb számukra a légzés és ezért nehéz lehűlniük.

Nézzük most már egyenként a legveszélyeztetettebb fajtákat. Kérlek, kattints a “+” jelre és nyisd le a dobozt, melyben megtalálod az adott kutyafajtához kapcsolódó információkat!

Angol Bulldog
Angol Bulldog

Pleple2000A feltöltő saját munkája: „Racibórz 2007 082”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Az angol bulldog egy széles, erős és zömök felépítésű kutyafajta, melynek ősét a XVI. – XVII. században tenyésztették ki, de pontos részleteiről csak találgatások léteznek. Egy hiteles elmélet szerint a bulldogok létrejötte azon kistestű masztiffoknak köszönhető, amelyeket marhahajcsárok és mészárosok használtak munkájuk során. A „bikakutyák” megnevezés, a marhák mellett végzett munkájukra utal. Ezek az ebek többmázsás marhákat tereltek illetve csordából kitörő, megvadult barmokat fogtak el. Emellett pedig személy- és házőrző feladatokat is elláttak a porta körül. Ezek a kutyák hatalmas termettel nem rendelkeztek, viszont a bikák megzabolásához szükséges erős fizikummal és kitartással igen. A bika rendkívül érzékeny testrészeit megragadva, és satuszerű harapással fogva tartva, a fájdalom erejével tudták megzabolázni a több mázsás izmos állatokat. A bulldognak céltudatosan, rettenthetetlenül és pontosan kellett cselekednie, ha életben akart maradni a dübörgő csülkök és tülkök rengetegében. Nagyszerű fizikumán túl előrenyúló alsó állkapcsa és megrövidült orra nagyban hozzájárult sikerességéhez, egyedi pofaszerkezete lehetővé tette, hogy megrövidült orrán akadálytalanul lélegezzen, míg előreugró alsó állkapcsával akár fél óráig is tudta tartani borzalmas szorítását. A hősies bulldogokra szélesebb körben az állatviadalok elterjedésével kezdtek felfigyelni. Ennek egyik legnépszerűbb formája az úgynevezett bikahecc volt, melynek során kipányvázott bikára engedték rá a bulldogokat, melyek teljesítményét pontozással hasonlították össze. Ezzel párhuzamosan megindultak a kutya-kutya elleni küzdelmek is, mely tovább szélesítette a bulldogok felhasználási körét.

A gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulások természetesen kihatottak e fajtára is. Az iparosodás felgyorsulásával, eredeti funkciójuk ellátása feleslegessé vált, a kutyaviadalokról pedig fokozatosan kiszorultak. Úgy tűnt, az „ősi” bulldogok napja végleg leáldozott, az 1800-as évek végére létszámuk drasztikusan lecsökkent. Ami azonban az eredeti bulldog hanyatlását jelentette, egy új, a mai angol bulldogként ismert fajta megszületését eredményezte. A fajta feltétlen hívei elhatározták, hogy megpróbálják megőrizni és az új időkhöz alakítani szeretett bulldogjukat, ezért a tenyésztők új irányt szabtak az angol bulldog számára és a fajta méretének csökkentésében, valamint sajátos külső jegyeinek eltúlzásában látták a jövőt. Ehhez állítólag felhasználták az arisztokrata körökben divatossá váló mopszot, melyet kifejezetten kisebb testű bulldogokkal kereszteztek. Az újonnan életre hívott angol bulldog elnyerte az úri körök tetszését és ezzel már nem a véres arénákba szorult, hanem egyenesen a kiállítási ringekbe ívelt az útja.

Az angol bulldog jó természetű és barátságos kutya, mely kimondottan gyengéd, szeret a családja közelében lenni. Más kutyákkal és háziállatokkal váló együttélése problémamentes, bár ritkán, de előfordulhatnak kisebb verekedések. Az angol bulldog igen toleráns, jól fejlett humorérzéke van és nem könnyű kihozni a sodrából. Általában mindenkivel összebarátkozik, bár előfordulnak óvatosabb egyedek is.

A fajta általában könnyen tanítható és érzékenyen reagál gazdája hangjára és hangulatára, gyakran egy barátságos, de határozott hangú kérés is elég ahhoz, hogy engedelmeskedjen. Ez a kutya nagyon szeret gazdája kedvében járni, és ha megérti, hogy mit akarnak tőle, akkor nem okoz csalódást. Az angol bulldog népszerű társ a gyermekes és a gyermektelen családokban egyaránt. Noha értelmes és szívesen tanuló fajta, testalkata miatt alkalmatlan a kutyás sportokra.

Az Angol Buldog a kedves személyiségéből adódóan szereti a család minden tagját, de erős kötelék leginkább a gyermekekhez fűzi. Hűséggel, bátorsággal és kellemes temperamentummal felruházott kutyaként az Angol Bulldog kiváló választás a gyermekek számára.

Az angol bulldog egy vidám, nagyon kiegyensúlyozott és bár eredetileg dolgozó fajta volt, a mai időkben már csak a családok kedvence. A keresztezésnek köszönhetően e fajtának sokkal rövidebb fangja lett, mint régen volt, ezért sajnos jó néhány egészségügyi problémától szenved. A légzési nehézségek mindezen problémák közül csak az egyik. Az angol bulldog a brachycephalic típusú fajták közé tartozik, ezért könnyebben túlmelegszik és kap hőgutát, mint az átlag fajták. A hasonló pofaszerkezettel rendelkező kutyákhoz hasonlóan, az angol bulldog sem bírja túl jól a meleget, ráadásul alacsony mivolta miatt, a talaj felől plusz hőadagot is kap, ezért meleg időjárásban csökkentsük a túlmelegedés lehetőségeit magában hordozó kockázatot (pl. séta délidőben, futtatás, vagy hosszabb autóút kánikulában). Az angol bulldogok mindenképpen a magasabb kockázatú fajták közé tartoznak, emiatt minden megerőltető fizikai tevékenységet a leghűvösebb órákra időzítsünk a fajtánál és ne hajtsuk túl őket soha!

Mopsz
Mopsz

Xidrep – A feltöltő saját munkája: „Mops-duke-mopszucht-vom-maegdebrunnen”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

A mopsz egy rendkívül hosszú múltú, kínai eredetű kutyafajta, melyet ténylegesen Európában tenyésztettek ki, miután az ősei megérkeztek e kontinensre. A fajta egy népszerű társasági kutya volt már a XVI. században is és ez a mai időkig megmaradt. Az 1800-as évek folyamán a fajta több változáson is átesett, többek között angol bulldoggal is keresztezték. Ezáltal külseje jelentősen megváltozott, mellyel együtt az egészségügyi problémák is megjelentek.

A mopsz, bár külsejében ráncos képű és zsémbes arckifejezésű, ám természetre mindig vidám, szeretetre méltó és gyengéd lelkületű. Hűséges, nyugodt és kiegyensúlyozott, aki szereti a gyerekeket. Bár a mopsz szívesen találkozik emberekkel, és barátságos az idegenekkel is, de mint a legtöbb kutya,  csak a hozzá közel álló embereket szereti igazán. A mopsz természeténél fogva bátor állat, de sohasem agresszív.

Más társasági fajtákhoz hasonlóan, mérete miatt bárhová magunkkal vihetjük, amit különösen nagyra értékel, hiszen mindenhová szívesen kíséri gazdáját. Mint emberkedvelő fajta, könnyen kimutatja az érzelmeit, és szinte mindig a gazdája mellett akar lenni. A mopsz ideális választás városi lakásba, ahol éber jelzőként funkcionál. Kifejezetten alkalmas idős, magányos emberek mellé is, akiknek társasági és szeretetigényét elégíti ki, de fiataloknál, vagy gyermekes családokban is megtalálja helyét, mint egy tettre kész mókamester. Mivel a végtelenségig szeretnek játszani, ezért ideális játszótársai a gyermekeknek. A legtöbb Mopsz játékos és könnyed, szeretnek olyan gyermekekkel játszani, akik nem játékszerként kezelik őket, hanem társakként. Ha kisgyermekek vannak a családban, akkor meg kell tanítanunk őket, hogy a kutya nem játék, hanem érzékeny lény, és tiszteletben kell tartanunk az ő igényeit is, pl. nem ébreszthetik fel, amikor pihen, nem zavarhatják evés/ivás közben, vagy közvetlenül evés után nem szabad játszani vele. Túlzottan kicsi (6-8 év alatti) gyermekek mellé azért nem ajánlható, mert ők még nem képesek pontosan felmérni saját erejüket, és kárt tehetnek a kutyában, különösen egy 8-10 hetes kölyökben.

A mopsz akkor is jó választás lehet, ha egy éber őrző-védő kutyát szeretnénk, de nincs elég helyünk egy nagy testű állatnak. Ugyan a mopsz kis termetű kutya, de meglepően mély a hangja, így az esetleges betolakodók a hangja alapján egy nagy testű kutyát képzelnek el, megijednek a hangjától és gyorsan kereket oldanak. Mivel a mopsz hangos ugatással felel a csengőszóra, még akkor is tudjuk, ha látogatóink érkeztek, ha hallásunk már nem tökéletes. Annak ellenére, hogy a mopsz a lakásban érzi magát igazán elemében, kertben is szívesen elvan, főként, ha sok izgalmas dolog történik a környéken, amiről feltétlenül tudnia kell. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha éjszaka bent alhat, a hideget és magányt ugyanis tiszta szívből utálja.

A fajta egyetlen hátrányos tulajdonsága a horkolás, a legtöbb mopsz ugyanis hangosan szuszog álmában, de természetesen itt is akadnak kivételek. Ezzel szemben van egy nagyon jó tulajdonsága ennek a kutyafajtának: ha nem szeretjük a kutyaszagot a lakásunkban, akkor is ideális választás, mert megfelelően tartva egyáltalán nincsen szaga. Akár kényelmes, akár mozgalmasabb életet élünk, biztosak lehetünk benne, hogy a mopsz ideális társunk lesz. Ha aktívabb életet élünk, akkor biztosan élvezni fogjuk a napi többszöri rövidebb sétát. De vigyázunk, mivel a mopsz a brachycephalic típusú fajták közé tartozik, ezért mindig vegyük figyelembe az időjárást, mert meleg, párás időben nehezebben lélegzik. Arra is vigyázzunk, nehogy a nagy melegben túlmelegedjen. Meleg időben óvni kell a túlzott fizikai aktivitástól, mivel a hőguta szempontjából ők is a magasabb kockázatú fajták közé tartoznak! A mopszról még több infót megtudhatsz a fajtaleírásából.

Boxer
boxer

Pleple2000A feltöltő saját munkája: „Bokser pręgowany 756”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

A boxer Németországban alakult ki a XIX. században. A fajta ősei masztiff típusú kutyák voltak (bullenbeiszer és barenbeiszer), melyek a későbbiek folyamán keresztezve lettek masztiffal és bulldoggal. Ezen korai boxereket harci kutyaként használták, valamint bika csaliként, kocsi húzásra és szarvasmarha terelésre. Később, mint cirkuszi és színházi kutyák lettek népszerűek.

A boxer egy munka vonalú fajta, és bár ők is változásokon mentek át az évek folyamán, de a munkára való készségüket mai napig megőrizték. Néhány boxer tehetséges őrkutya, néhányan tevékenyek a rendőri és katonai feladatok elvégzésében, kutató és mentőkutyaként is hasznosítják őket, valamint a különféle kutyasportokban is jeleskednek, mint például az engedelmességi sportban. A tenyésztők kétféle boxert tenyésztenek, a német és az amerikai típust. A német boxerek nagyobb fejjel rendelkeznek és általában izmosabbak, mint az amerikai boxerek.

E fajta jelleme kettősséget mutat. Szeret lustálkodva a kanapén heverészni és élvezni a simogatást, de amint “komolyra fordul a helyzet”, feláll és megmutatja szigorú és rettenthetetlen arcát. A boxer távoli unokatestvére az angol bulldog, melytől a megfélemlítő megjelenését származtatják. A fajta hajlamos a hátsó lábain állni és ütni az elülső mancsaival. Ezek a rövid szőrű kutyák nem igényelnek túlzott kozmetikát, de náluk is fontos az állandó napi testmozgás, nagyon sokoldalúak, de képezni kell őket, ha azt szeretnénk, hogy felnőttként jól viselkedjenek.

A boxer barátságos, játékos, vidám és mókás kutya. A fajta imádja a gyermekeket, akikkel nagyon türelmesek és szeretnek velük játszani, de mivel féktelen természettel rendelkeznek, akaratlanul is félő, hogy megüthetik őket, ezért mindig felügyeljük a gyermek és a kutya játékát. A boxer jó hangulatú, kíváncsi és energikus. Nagyon intelligens, lelkes és gyorsan tanul, ügyes az engedelmességi versenyeken és bensőséges kapcsolatban él a családjával. A jól nevelt és szocializált boxer jól kijön a saját fajtatársaival valamint más háziállatokkal is, mint például, a macskák. Az olyan állatok, mint a rágcsálók, a kacsa, csirke és egy szárnyasok nagyon csábítóak számára, azonban meg lehet őt tanítani arra, hogy hagyja, és ne bántsa őket, viszont ezen állatokkal nem ajánlatos őt egyedül hagyni. Ők nagyon játékos és bohóckodó kutyák, akik mindig lelkesek, ha játékról vagy munkáról van szó. A boxer természeténél fogva védi a családját és az otthonát, az ismert látogatókat pedig szívesen fogadja és üdvözli. Mindazonáltal meg kell őt tanítani, hogy ne legyen hangos és ne ugorjon fel az emberekre. Játékosságát idős korában is megőrzi, ugyanúgy, mint gyermekszeretetét.

A fajtában vannak nagy evők és elég hosszú az egészségügyi problémáik listája is, különféle daganatokkal, bélrendszeri problémákkal és csontproblémákkal lehet számolniuk a boxer tulajdonosoknak. Küllemi változása az arcorri rész megrövidülését hozta magával, fangja ezáltal nyomottabb lett, mely szintén egészségügyi problémákat okoz náluk. Ők nagyon aktív kutyák, ezért a meleg időjárásban sokkal több figyelmet érdemelnek, mivel a brachycephalic típusú fajták közé tartoznak, melyek magasabb kockázatot viselnek a túlmelegedés és a hőguta iránt, mint például a szintén munka vonalú Dobermannok vagy Német Juhászkutyák. Mindig figyeljünk rájuk meleg időben és ne tegyük ki őket túlzott fizikai aktivitásnak!

Cavalier King Charles Spániel
Cavalier King Charles Spániel

“Miss Betty” by Philippe Brizard – A feltöltő saját munkája. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons – https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Miss_Betty.jpg#/media/File:Miss_Betty.jpg

A Cavalier King Charles spániel, Anglia egyik legrégebbi fajtája, melynek ősei XIII. századi királyi vadászkutyák volt. Nevét II. Károly királytól kapta, aki nagy rajongója volt a fajtának és tenyésztette is őket. A King Charles spánielek a XVII. században némi átalakuláson mentek keresztül a keletről érkezett királyi kedvencek, a mopsz, a pekingi palotakutya és a japán chin hatására. A XVIII-XIX. századra további átalakulások is bekövetkeztek a fajta küllemében, teste még kisebb lett, feje gömbölyded, szemei pedig dülledtté váltak, ezzel együtt az eredeti változat eltűnőben volt. Újraéledését egy amerikai úrnak köszönheti, aki 1926-ban Angliába utazott, hogy kedvenceiből vásároljon magának, de nem talált, ezért pénzdíjat tűzött ki egy régi típusú King Charles spánielért cserébe. A pályázati kiírás meghozta a tenyésztők kedvét és igen rövid idő alatt életre hívták (papillon bevonásával) az egykori kedvencet, akinek nagyobb testmérete, hosszabb orra, laposabb koponyája és normálisabb szemei voltak. A fajta neve pedig Cavalier King Charles spániel lett.

Manapság mindkét változat önálló fajtaként létezik: bár a King Charles spánielt és a Cavalier King Charles spánielt a nyelvhasználat gyakran összekeveri, a két fajta külseje, főleg fejformája világos különbségeket mutat.

A spánielek családjában az egyik legkisebb, a Cavalier King Charles spániel, egy rendkívüli személyiség, mindenkivel barátságos, kiegyensúlyozott, vidám és tele rengeteg szeretettel. Nyílt természetével, vidám kisugárzásával és csinos külsejével pillanatok alatt megnyeri magának nemcsak a családtagok, hanem a barátok, sőt idegenek szívét is. Ez a mindenkivel szemben barátságos kis termetű kutya szereti a harmonikus családi légkört és imádja a gyermekeket, de kis méretük miatt, néhány tenyésztő nem engedi fiatal kisgyermekek mellé őket, nehogy kárt tegyenek bennük. A fajta nagyon odaadó a gyermekekkel, imádnak velük játszani. A család minden tagját szeretik, és aktívan részt vesznek a családi tevékenységekben, e tulajdonságaik alapján ideális családi kedvencek. Mivel a fajta képes mindent üldözőbe venni, ami mozog, így akár egy autót is, ezért tartása csak biztonságosan bekerített területen javasolt.

A fajta temperamentumos és rettenthetetlen, de pozitív beállítottsággal fordul minden élőlény felé, ez teszi őt kiváló társasági kutyává. Séták alkalmával is megmutatkozik vidám temperamentuma és fejlett vadászösztöne. Értelmes és könnyen tanítható, ugyanis ennek a fajtának kitűnő a memóriája, amit egyszer megtanul, azt nem felejti el soha, szeret tanulni, és elég értelmes ahhoz, hogy megértse, mit akarnak tőle. Nagyon szelíd állat, ezért soha nem szabad gorombán bánni vele – a túl kemény nevelés csak félénkké és idegessé tenné. A legjobb eredmények csak úgy érhetők el, ha a helyes viselkedést megjutalmazzuk. A gazdájának következetesnek kell lennie, és sokat kell használnia a hangját annak jelzésére, hogy elégedett-e vagy sem. Kitűnő szaglása és apportírozásra való hajlama jó vadászkutyává teszi, bár ma már a legtöbben kedvencként tartják. Noha a legtöbb kutyafajtához hasonlóan ugatással jelzi a látogatók érkezését, mindenkivel szemben barátságos, és nem különösebben éber.

Kellemes megjelenésű, különleges fejformájú, szép szőrű, ugyanakkor kedves, értelmes, intelligens kis kutya, melynek egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a tetszeni vágyás, a törekvés, hogy felvidítson és tetsszen nekünk. Szórakoztatja, ha tehet értünk valamit, így nagy örömmel és vállalkozó kedvvel vesz részt mindenben. Mindegyik Cavalier King Charles spániel szeret labdázni, apportírozni és póráz nélkül hancúrozni a kertben vagy a szabad természetben. Kedves, barátságos, alkalmazkodó természete miatt jól kijön a többi kutyával, és a macskákkal is hamar összebarátkozik. Igazi mindenes kutya, a gyerekek fáradhatatlan játszótársa, a hölgyek elegáns kísérője, a vadászok odaadó és megbízható segítője, a család bájos kedvence, és az idősek gyengéd, megértő társa.

A Cavalier King Charles spániel brachycephalic típusú fajta és túlmelegedés szempontjából a magasabb kockázatú fajták közé tartozik. Ha Cavalier King Charles tulajdonos vagy, kérjük, figyelj rá nagyon, főképp a meleg nyári napokon ne tedd ki a túlmelegedésnek és a hőgutának!

Francia Bulldog
Francia Bulldog

CristorresferA feltöltő saját munkája: „Confucius De la Parure”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

A francia bulldog a rokon, angol bulldog kihívásokkal küzdő egyedeiből alakult ki az 1800-as években. Kialakulásuk kezdeti éveiben sok kistestű bulldogot vittek Franciaországba, ahol az előkelő rétegek vadászebeként tartották nyilván, de valószínűleg e célra nem voltak megfelelőek, mivel a párizsi Állatkertnek adományozták őket. Mivel e korban olcsón hozzá lehetett jutni ezekhez a „toy” példányokhoz, így ismerhették meg a szegényebb rétegek is és így vált népszerűvé a fajta. A szegény népréteg kutyájává vált és ők kezdték el a tenyésztését is. Terrierekkel és griffonokkal keresztezték őket, és olyan molosszus típust alkottak meg, amely temperamentumában és küllemében világosan elkülönült az angol bulldogoktól. A hivatalos elismerésig azonban még hosszú volt az út, mert a denevérfülű, alacsony testű, előreugró állkapcsú kutyák tenyésztésével Párizs egyszerű emberei foglalkoztak, a kézművesek, az utcai árusok és a szolgálók. Az 1800-as évek végén VII. Edward angol király vásárol egy francia bulldogot magának, ezáltal az előkelő népréteg is felfigyel a fajtára. Később 1902-ben megalakult az első klub Angliában és végül 1904-ben hivatalosan is elismerik a fajtát.

Mint, ahogy történelméből is látható, a francia bulldog, igen korán kedvenccé vált és e státusza az évek elteltével csak erősödött. Ez érthető, hiszen nem mindennapi külsejéhez igazán kellemes jellem társul. Világnézete a boxeréhez hasonlatos, miszerint „játssz és szeress”! Szeretteihez ragaszkodó, végtelenül családcentrikus fajta, aki optimistán tekint a világba és mindig kapható némi mókára. A gyermekeket szereti, főképp a nagyobb és idősebb gyermekek nagyszerű játszótársa lehet és velük minden bohókás játékban részt is vesz. Kisgyermekek mellé viszont nem ajánlott. Éber fajta, idegenek érkezését furcsa ugatásával jelzi, de ez ne tévesszen meg senkit, mivel mindenki felé barátsággal közeledik. Az aprócska bulldog alapvetően barátságos természete nemcsak az emberekre terjed ki, a környezetében fellelhető összes élőlénnyel szemben jóindulatúan viselkedik.

A francia bulldog hasonló felépítésű, mint angol unokatestvére, ezért azonos légzési problémáktól szenved, mely gyakori a brachycephalic típusú fajtáknál.  Szinte állandóan hallható szuszogása fajtajellegzetesség, de a gyűrt archoz olykor túl szűk orrnyílások párosulnak, melyek nehézlégzéshez, hortyogáshoz, szörcsögéshez vezetnek. A francia bulldogok aktív és vidám kutyák, ezért a hőguta elkerülése miatt meleg időben nagyon ügyelni kell rájuk. Ezt illik nagyon komolyan venni egy francia bulldog tulajdonosnak és minden óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülje! Nyári melegben csak a kora hajnali és késő esti, hűvösebb órákban sétáltassuk! Gondoskodni kell róla, hogy a kutya számára mindig legyen egy árnyékos zúg, ahová behúzódhat, valamint bőségesen legyen előtte friss ivóvíz, és ha nem rendelkezünk klímás kocsival, el kell felejtenünk a kánikulai autózást, mert kis barátunk életével fizethet felelőtlenségünkért.

Akita
Akita

B@rt at the Dutch language Wikipedia: „Akita inu”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Az akita inu őshazája Japánban a Honshu szigeti régió, ahol ez a fajta évszázadok óta nem változott. Az „ősi” akita kutyát 1603-ban kezdték tenyészteni akita matagi néven, kifejezetten szarvas és medve vadászatra. A Meidzsi kortól kezdve a matagit keresztezni kezdték tosa inukkal és masztiffokkal, ami által egy nagyobb termetű kutyafajta jött létre. Ez főképp azért volt fontos, mert elterjedőben voltak a kutyaviadalok és egy nagyobb harci kutyát akartak kitenyészteni. Miután 1908-ban betiltották a kutyaviadalokat, mint nagytestű japán kutya folytatódott tovább a tenyésztése. Őshazájában, Japánban 1931-ben nemzeti kincsnek nyilvánították. A II. világháború idején német juhászkutyákkal is keresztezték, hogy megakadályozzák a katonaságot a német juhászok elkobzásában. A háború után az akiták száma rohamosan csökkenni kezdett, hogy a fajtát a kihalástól megmentsék, a későbbi években törekvések kezdődtek az ősi, tiszta akita-faj helyreállítására.

Az akita inu Japán egyik nemzeti fajtája, melyet többcélúan használnak, például rendőrségi és a katonai munka során, őrző-védő kutyaként (polgári és kormány vonalon egyaránt), medve és szarvas vadászatnál, valamint szánhúzásra. Az akita sokoldalú vadászkutya, mely képes a zord időjárásban is vadászni.

Az akitát szentnek tekintik az országban és szerencsehozó varázsa van, ezt szimbolizálja például az a hagyomány, hogy az újszülöttek szerencsehozó kis akita inu szobrokat kapnak ajándékba, de ajándékba adják beteg embereknek is a gyors gyógyulás reményében jó egészség hozóként.

Jelenleg két fajta akita létezik, az eredeti a Japán és a nemrég különvált Amerikai. A súlyok és a méretek eltérőek és az amerikai standard elfogadja a fekete maszkot, míg az eredeti Japán fajta standard nem teszi lehetővé a fekete maszkot. Japánban és az FCI számos más országában szerte a világon a japán akita és az amerikai akita két különálló fajta. Az Egyesült Államokban és Kanadában, mind a japán akita, mind az amerikai akita egyetlen fajta némi különbséggel.

A világon három fontos eseménynek köszönhetően vált ismertté és kedvelt kutyafajtává. Az egyik a talán legismertebb, Hacsikó története. A második fontos esemény Japán nemzeti kincsévé való nyilvánítása volt 1931-ben és az Akita Inu Múzeum megépítése 1965-ben. A harmadik meghatározó momentum pedig  Helen Keller 1937-es látogatása Japánba. A hölgy rendkívüli érdeklődést tanúsított e kutyák iránt, ami azt eredményezte, hogy megajándékozták két akitával, amiket aztán magával vitt az Egyesült Államokba. Ezek voltak az első akiták, amiket az Egyesült Államokba vittek.

Az akita tanulékony, intelligens, bátor és rettenthetetlen. Gondos és nagyon gyengéd a családjához. A fajtának szüksége van egy határozott, magabiztos és következetes vezetőre, mert e nélkül a kutya nagyon akaratos és agresszív lehet más kutyák és állatok felé. Már kiskutyaként szüksége van képzésre, meg kell tanulnia, ki a falkavezér. Ha hagyjuk a kutyát azt gondolni, hogy átveheti a hatalmat az ember felett, nagyon akaratossá válhat.

Az akiták rendkívül hűségesek és szeretik a családjukat, melyben élnek. Bár a fajta szereti a családját és a családjában élő gyermekeket is (12 éves kor alatt semmiképpen ne hagyjuk egyedül gyermekünket az Akitával, mert ha valami felbosszantja, azonnal harap), de egyáltalán nem tolerálják más gyermekek jelenlétét, ezért is fontos e fajtának megtanítani az idegenekkel szemben tanúsított helyes viselkedésmódot. A fajtának szüksége van a napi kellő mennyiségű fizikai testmozgásra és szellemi stimulációra. Az akita inu sok érdekes hangot ad ki, de egyik sem egy hangos ugatás.

Az akita inu nem tekinthető brachycephalic típusú fajtának, de rövidebb fanggal (arcorri rész) rendelkezik, mint a többi fajta és vastag dupla szőrzettel, mely a hideg időjárásban nagyon hasznos. A melegebb időjárásban nagyon figyeljünk rá, mivel dupla szőrzete és a viszonylag aktív jellege miatt nagyobb kockázattal kaphat hőgutát, mint más fajták!

Boston Terrier
Boston Terrier

Boston Terrier Eden Forever” by CedricflorianOwn work. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons.

A boston terrier, egy kistermetű, kompakt, felálló fülű és rövid farkú társasági kutya. A fajta kialakulása az 1860-as évek végére tehető, amikor az amerikai Robert C. Hooper Bostonból vásárolt egy kutyát, aki bullterrier volt és Hooper bírója néven vált ismertté. Az ősapa a bullterrier, az angol bulldog és a fehér angol terrier keresztezése, az ősanya pedig a modern angol bulldog volt. Az Amerikai Kennel Club bejegyzésében Hooper bíróját említik, mint minden igazi modern boston terrier ősét. Az így létrejött utódokat a továbbiakban francia bulldoggal keresztezték, így alakult ki a ma ismert boston terrier. A fajtát először 1870-ben mutatták be Bostonban, mely 1890-re ismertté és népszerűvé vált a városban.

A múltban a boston terriert harci kutyaként használták, de a barátságos és vidám temperamentuma hamar beköltözött az otthonokba és így lett kiváló családi társ, a mai modern időkben ráadásul mindenféle kutyás sportban remekel. A fajta sokoldalú, egyre népszerűbb, mint agility versenyző, kiválóan szerepel az engedelmességi képzésekben, a flyball, ügyességi sportban és a súlyhúzásban is. A hímek és a nőstények egyaránt csendesek és csak szükség esetén ugatnak, bár a korai képzés e tekintetben elengedhetetlen. Élvezik az emberek társaságát és jól kijönnek a gyermekekkel, az idős emberekkel és háziállatokkal, ha megfelelően vannak szocializálva. Erősen ragaszkodnak a családjához és az élőhelyükhöz. Kiegyensúlyozott, békés és vidám természetüknek köszönhetően a gyerekeknek nagyszerű társai – kisgyermekes családoknak is bátran ajánlható.

Ez az „amerikai gentleman” szelíd, barátságos, szeretetteljes, vidám és bohókás személyiség. A boston terrierek nagyon intelligensek és könnyen képezhetők, barátságosak, de időnként makacsak is tudnak lenni.

Jellemzően nagyon védik a területüket és a családjukat, ami azt eredményezheti, hogy idegenekkel illetve más állatokkal szemben agresszíven viselkedhetnek. A boston terrier hasonlít a francia bulldogra, hiszen az őse, ezért gyakran össze is tévesztik vele.

Az egészségügyi problémák tekintetében a fajta hajlamos a szürke hályog kialakulására, térdízületi problémákra, süketségre, szívproblémákra és allergiára. Sok boston nem bírja a magas hőmérsékletet, és a rendkívül hideg időjárást sem a rövidebb arcorri részük miatt. Érzékeny emésztőrendszer is jellemzi a fajtát, jó minőségű, megfelelő étrend hiányában, a felfúvódás garantált. A boston terrier a brachycephalic fajták közé tartozik. A “brachy” szó görög eredetű, jelentése rövid és a “cephalic” pedig fej, vagyis megrövidült koponyájú fajták. Az anatómiában ez a megrövidül fej apró orrlyukakkal jár együtt és szűk légcsővel. Emiatt a boston hajlamos lehet a horkolásra és a fordított tüsszögésre. A fordított tüsszögés leállításának legjobb módja, ha dörzsölöd a kutyád nyakát. Vigyázzunk, mivel a brachycephalic fajtáknál magasabb az altatás kockázata is. Ha kutyádnak műtétre van szüksége és csökkenteni szeretnéd az altatás alatti kockázatot, tapasztalt és hozzáértő állatorvost keress kutyád mellé. Ezen fajtáknál nagyobb a túlmelegedés és a hőguta kockázata is, ezért nagy melegben figyeljünk oda a fizikai aktivitásra, amit főképp korán reggelre vagy késő estére időzítsünk!

Pekingi Palotakutya
pekingi palotakutya

Lilly M – za zgodą mojej znajomej – wikipedystki: „Pekińczyk f64”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

A pekingi palotakutya (más néven oroszlánkutya) egy ősi kínai fajta, melyet elsősorban társasági célokra tenyésztettek ki. A legutóbbi DNS elemzés szerint a pekingi palotakutya az egyik legrégebbi fajtájú kutya, és az egyik azon fajták közül, melyek genetikailag legkevésbé térnek el a farkastól. A fajta Nyugat Kínából származik és főképp a kínai előkelők kedvence volt. Évszázadokon keresztül csak Pekingben lehetett tartani. Ránk maradt írásos emlékek szerint Buddhát apró oroszlán kutyácskák kísérték, amelyek az ellenségek előtt oroszlánná változtak, ők vigyázták Buddha álmát. Számtalan gyönyörű kínai porcelán- és jáde szobrocska maradt fenn ebből az időből, amelyek pekingi palotakutya-ábrázolásokat őriznek. A fajtát nagy tisztelet övezte Kínában és azt a tényt, hogy egy európainak ilyen kutyája lehessen, szentségtörésnek tartották. Ha a diplomácia azt kívánta, hogy ajándékozzanak el egyet, a kutyát üvegszilánkokkal etették meg, s útközben pusztult el, mielőtt még célhoz érhetett volna. A pekingi palotakutya kultusz Kínában 1820 és 1850 között volt a legnagyobb, ekkor több mint 1000 ilyen kutyát tartottak Pekingben. 1860-ban, a második ópiumháború idején az angolok és szövetségeseik elfoglalták Pekinget, és a korabeli források szerint mindössze 5 példányt találtak életben ebből a kutyafajtából.

A pekingi palotakutya története ezután elsősorban Európában folytatódott, mivel az angol tisztek ezt az 5 kutyát magukkal vitték hazájukba és egy példányt Viktória királynőnek ajándékoztak belőlük. A királyi család körében nagy sikert aratott, mely után hatalmas lett a kereslet a palotapincsi iránt. 1900 elején kerültek át az Egyesült Államokba is, itt rendezték az első pekingi palotakutya kiállítást is, New Yorkban. Írországba való bekerülése egy orvosnak köszönhető. Dr. Heuston klinikákat hozott létre Kínában, ahol elindították a lakosság himlő elleni védőoltását. A hatás drámai volt. Hálából az akkori kínai miniszterelnök ajándékba adott neki egy pekingi párt. A két kutya a Chang és Lady Li nevet kapta és ezzel Dr. Heuston megalapította a Greystones kennelt. A századforduló környékén a pekingik a nyugati országokban is népszerűvé váltak. A brit Alexandra királyné is rajongott a fajtáért, továbbá neves divattervezők, lakberendezők, színészek és énekesek is az 1900-as években. Így lassacskán ez a sokáig oly ritka kutyafajta meghódította az egész világot.

A pekingi palotapincsi bátor és értelmes fajta. Nem véletlen, hogy Amerikában az első 10, Angliában pedig az első 20 legnépszerűbb kutyafajta közé tartozik. Kényelemszerető, ugyanakkor figyelmes és ragaszkodó kutya. Sok kedvelője szerint inkább hasonlít a macskához, mint egy kutyához. A fajta kissé akaratos, de inkább önálló, mint makacs. A kis termetű, alapvetően nyugodt oroszlán esetenként meglepően heves és harci kedvű is tud lenni. Gazdájához hűséges, de nem válik szolgalelkűvé. Az összes kutyafajta közül a pekingi palotakutya az egyik legcsendesebb, csak ritkán hallhatjuk őt ugatni. A palotapincsi tulajdonságai közül fontos kiemelni, hogy mindig ő dönti el ki lesz a „gazdája”. A háziállatokkal való együttélés nem jelent problémát a számára, de ezt sokban befolyásolja a szocializációja is. Nem igazán szereti, ha zavarják, ezért nem ajánlott a kisgyerekes családok számára, mivel nem tűrik a gyermekek állandó játékait, zaklatásait, könnyen előfordulhat, hogy ezért agresszíven lépnek fel velük szemben. Idegenekkel szemben is bizalmatlanok.

A fajta nagyjából 2000 éves és egy meghatározott standard szerint alakult így a külleme, amely sajnos különböző egészségügyi problémákat hoz magával. E problémák közé tartoznak neurológiai és szívbetegségek, melyek korai diagnózissal és gyógyszeres kezeléssel karbantarthatók, e problémákkal a pekingik folyamatosan kezelve sok évig élhetnek. A másik fő probléma a brachycephalic típusból adódik, az apró koponyájuk és lapos arcuknak köszönhetően szem- és légzési problémáik lehetnek. Különösen gyakori szemproblémájuk a fekélyek, a száraz szem effektus és a PRA betegség. Hosszú és tömött szőrük miatt bőrgyulladásra hajlamosak. Lépcsőztetni nem szabad a hosszú testük és rövid lábaik miatt. Az egészségességre törekvés érdekében az Angol Kennel Club 2008-ben jelentősen megváltoztatta a fajta standardját.

Ez a kutyafajta nem kedveli a hosszú sétákat, főképp a testfelépítése és a természete miatt. A pekingi palotakutya számára kifejezetten elég napi egy rövid séta. Ha meleg az idő, szívesebben heverészik az árnyékban, mint hogy mozogjon. A pekingi palotakutya nem tartható a szabadban, mivel a lapos arc és orr légzési problémákhoz vezet, és ez megnehezíti számukra a testhőmérsékletük szabályozását túl meleg vagy hideg időjárásban. Plusz a hosszú és vastag szőréből adódóan, a Pekingi Palotakutya az átlagnál magasabb kockázatú fajtának számít a túlmelegedést és a hőgutát tekintve, ezért fokozottan figyeljünk rá meleg időben!

Amerikai Bulldog
Amerikai Bulldog

Bulldogger1969A feltöltő saját munkája: „Saylor’s Doc Holliday”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Az amerikai bulldog egy nagyon erős, munkában edzett kutyafajta, melynek eredete a régmúltba nyúlik vissza. Egyes kynológiai források szerint több száz évvel megelőzte az angol bulldog kialakulását. A bulldog dinasztia származása a 400-as évekre tehető. Ebben az időben azon kutyáknak volt helye a nap alatt, akik hasznos munkát végeztek. Természetesen a klasszikus értelemben vett tenyésztés is ismeretlen volt, leginkább funkcionális szaporítás folyt, vagyis csak  a munkára legalkalmasabb, legrátermettebb és bizonyítottan jó egyedeket szaporították. Az amerikai bulldog őse leginkább a mészárosok mellett dolgozott, vágóállatokat hajtottak és zaboláztak meg. E kutyák harciasságukkal, kitartásukkal és nem utolsó sorban legendás fogáskészségükkel vívtak ki elismerést maguknak. A középkorban mészároskutyaként tesznek róluk említést, az angol nyelvben később a „bull” (bika) és a „dog” (kutya)” szavak összevonásával, már bulldogként aposztrofálják őket. Egy 800-1200 kilós bika egy lábára nehezedő súly nem csekély, ha ezt megszorozzuk néggyel, elképzelhetjük, hogy akkoriban a bulldogokra micsoda „nyomás” nehezedhetett. Ezek az állatok ráadásul félelmetes testi erejük mellett időnként nagyon ingerlékenyek, különösen, ha életüket veszélyben érzik és nem kevés ész kell ahhoz, hogy ilyenkor valaki az útjukat állja.

A kor bulldogjai azonban nem rettentek meg a kihívástól. Nem tudni, külön tanították-e rá őket, vagy az ösztönök által vezérelt tapasztalat késztette őket, hogy a bika érzékeny orrát célozzák, mindenesetre, ha egyszer fogáshoz jutottak a barom megfékezésére alkalmas egyetlen testrészen, akkor nemigen mondtak le róla. Mindehhez rettenthetetlen bátorság, kemény, atletikus fizikum és satuszorítású állkapocs szükségeltetett.  A bulldogot tehát remek adottságai ismertté tették, és egyre-másra feltűntek az állatheccek valamint kutyaviadalok főszereplőiként. Az állatviadalok betiltásával és a megváltozott körülmények hatására lassan kezdte elveszíteni népszerűségét a fajta és a XIX. század közepére egyre inkább háttérbe szorult az óhazában. Még a divatba lendülő kutyakiállítások sem hozták vissza régi hírnevét, mivel az úri közönség köreiben viharos gyorsasággal terjedő angol bulldog vitte a pálmát akkoriban, mely az eredeti, munka-bulldog karikatúrájaként inkább szórakoztató, mulattató jelenségnek számított.

Az eredeti bulldog típust a bevándorló munkásosztály őrizte meg, akik magukkal vitték őket és velük élték a mindennapjaikat. Az 1700-as években Amerikába induló tömegeknek szüksége volt a kemény, kitartó munkájára. A fajta ekkor élte második aranykorát, portára vigyázott, marhákat felügyelt, nagyvadra vadászott, rabszolgákat őrzött és viadalokon is részt vett. És egy-egy jó kutya igen komoly értéket képviselt. Az amerikai polgárháború azonban megint csak parkolópályára kényszerítette a bulldogot és a vesztes déli oldal lenézett viadorkutyájaként kezelték. Az 1960-as évektől már délen is csak nagy ritkán lehetett velük találkozni és szinte a kihalás szélére sodródott. Végül a fajta néhány lelkes híve összegyűjtötte a megmaradt kutyákat és gondos tenyésztői munkával sikerült megőrizniük az utókornak. A széles közönség a 80-as években köszönthette viszont az ekkor már amerikai bulldogra keresztelt régi-új fajtát és az évtized második felében ismertsége, népszerűsége ismét emelkedni kezdett, tenyésztése Európa több országában folytatódott és napjainkban is zajlik.

Sorozatos mellőzöttsége ellenére az amerikai bulldog mindmáig őrzi ősei örökségét és rendelkezik mindazokkal a kiváló tulajdonságokkal, melyeket a „bulldog leszármazottak”  mindig is magukénak tudhattak. Az amerikai bulldog egy nagy, dolgozó fajta, melyet két típusban tenyésztenek. A standard típusú amerikai bulldog atletikusabb, könnyebb felépítésű és hosszabb orrú, míg a másik, a bully típusú, nehezebb, tömegesebb, szélesebb, nagyobb fejű és rövidebb orrú. Fontos megjegyezni, hogy sok modern amerikai bulldog e két típus kombinációja és általában hibridnek nevezik őket. A standard típusú kutyák a legkülönfélébb kutyás sportokban jeleskednek, míg a bullyk a kutyavilág erőemelői, akik rövidtávon robbanékonyak és félelmetes erejűek.

Az amerikai bulldog rendkívül kiegyensúlyozott és magabiztos kutya, amelyet természetes ösztöne késztet a családja és az otthona őrzésére és védelmére. Ezt a feladatát higgadt, megfontolt módon, de igen meggyőzően látja el. Nagyon értelmes és hűséges kutya, amely ragaszkodik a gazdájához és a családjához. Éber, igen bátor, önmagát nem kíméli. A rideg tartás nem ideális számára, inkább a lakásban kell laknia, a családja tagjai között. A lakásban egyébként meglehetősen nyugodt viselkedésű; csak akkor ugat, ha valami nincs rendben. A bulldogok általában aktív és magabiztos kutyák jól el vannak a családjukban, sőt nem ritka, hogy sok amerikai bulldog magas szintű figyelmet követel a családjától, mivel nagyon érzelmes személyiségek is egyben.

Ez a kutya az élete árán is megvédi a családja tagjait, beleértve a gyerekeket is. A lakásba (birtokra) érkező idegeneket éberen figyeli, de amikor a gazdája az értésére adja, hogy minden rendben van, akkor elfogadja őket. Egyes fiatal bulldogok kissé zárkózottak az idegenekkel szemben, de ahogy a fajta érik, sikerül kialakítaniuk egy normális viszonyt. Általában eléggé ellenséges minden olyan kutyával szemben, amelyik nem a saját falkájába tartozik – főként, ha a másik kihívóan viselkedik. A vele együtt lakó, és neki behódoló kutyákkal azonban jól kijön. A család azon állatait, amelyekkel együtt nőtt fel, minden gond nélkül elfogadja.

Az amerikai bulldog nem való tapasztalatlan személyeknek, sem azoknak, akik határozatlanok vagy bizonytalanok. Aki ilyen kutyát kíván tartani, annak testileg és lelkileg is erősnek kell lennie. Az amerikai bulldog tartása felelősségteljes, erős jellemű, következetes gazdát kíván. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai bulldogok elképesztő teljesítményeket produkálnak speciális súlyhúzó versenyeken. Nem ritka, hogy egy 50-60 kilós kutya 1600-1800 kilogrammot (!) is képes elvontatni. Nos, ezek ismeretében képzeljük el, mi történik akkor, ha egy pórázon sétáltatott, de fegyelmezetlen, neveletlen amerikai bulldog egy rivális kutyát, vagy kergetni való macskát pillant meg az utca túloldalán. Szempillantás alatt átcsörtethet az úton és ebben a legkevésbé sem fogja zavarni a póráz ellentétes végén fityegő gazdája. Ha pedig éppen akkor jön arra egy autó, kész a tragédia… A nyugodt gazda, akiből árad a természetes tekintély, nagyon jó párost alkothat az amerikai bulldoggal. A kutya nagyon értelmes, és rövid idő alatt igen sokat tud tanulni. A túl szigorú nevelési módszerek nem ajánlhatók; ezzel szemben rendkívül fontos a következetesség, az egyértelműség és a szeretet. Egészen fiatal korától kezdve arra kell nevelni ezt a kutyát, hogy ne rángassa a pórázt, mivel felnőttkorában túlságosan erős lesz ahhoz, hogy e rossz szokáson segíteni lehessen. Nagyon fontos az is, hogy az amerikai bulldogot igen alaposan szocializálják, s ezzel lehetőséget adjanak neki arra, hogy kiegyensúlyozott kutyává fejlődjön, amely minden hatásra megbízható módon reagál.

Az amerikai bulldog fizikailag erős és aktív fajta, de az egészségügyi problémák őt sem kerülik el. E fajta küzdhet vese- és pajzsmirigy zavarokkal, csípő ízületi diszpláziával, könyök ízületi diszpláziával, entropiummal, ectropiummal és csontrákkal. Egyes kutyák allergiára is hajlamosak, melyek tünetei főképp az orrfolyás és a kiütések a bőrön. Természetesen bizonyos sajátosságai miatt adódhatnak kisebb nehézségei, de a szörcsögés és a hortyogás nem feltétlenül jellemzik őket. Meleg időjárásban a rövidebb orr miatt jobban fenyegeti őket a túlmelegedés és a hőguta veszélye, ezért a nyári forróságban mindig alaposan figyeljünk és vigyázzunk rájuk!

Shih-Tzu
Shih Tzu

Melanie Dullinger – White Magic Kennels <info@whitemagickennels.com> – A feltöltő saját munkája: „Shih-Tzu”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

A shih-tzu elsősorban kedvenc, ezért leginkább lakásban tartják. Nagyszerű családi társ, de igen jó jelzőkutya is egyben. A shih-tzu egy nagyon népszerű társasági kutya, mely az ősi tibeti kutya és a kínai pekingi kutya keresztezéséből született. Tibetből származik, de a neve Kínai, melynek jelentése: oroszlánkutya. Ezt a fajtát úgy tenyésztették, hogy hasonlít a keleti művészetben ábrázolt őrző oroszlánokra.  A XVI. századtól kezdve terjedt el az a szokás, hogy a Tibetbe érkező előkelő kínai vendégeknek shih-tzu párokat adtak ajándékba. Az aranyszínű kiskutyákban a lámák tanítása szerint szellemoroszlán lakik, aki bűvös erővel bír, emellett Buddha társa és segítője. Az oroszlánokat a kínaiak nagy becsben tartották, így az oroszlánkutya tisztelete gyorsan meghonosodott Kínában, ahol pekingi palotakutyával keresztezték, így nyerte el mai küllemét. Kínából a XIX. században került át Európába, ahol különleges megjelenése, szokatlanul selymes és hosszú szőrzete miatt hamar népszerűvé vált.

Játékos, kedves, bohókás, vidám, barátságos, élénk, nagyon ragaszkodó kutyák. Ébersége és bátorsága miatt csodálatos őrkutyák, akik keveset ugatnak, de ha bajt észlelnek, azonnal jeleznek. Bár a shih-tzu temperamentuma egyedenként változhat, a fajta szeretetteljes és hűséges családi társ, melynek a szocializációját már bébi korban el kell kezdeni és élete során fontos a további képzés, mivel a megfelelő szocializáció és képzés híján makaccsá és harapóssá válhat. A shih-tzu akkor is megfelelő házi kedvenc, ha csak egy kisebb lakásban élsz, melyhez nem tartozik kert. A shih-tzu egy kiváló házőrző kutya, mert éber és aktív, bár nem kifejezetten erre a célra tenyésztették. Társaságkedvelő állat, az embereket nagyon szereti. Hatalmas és szerető szíve van, erősen ragaszkodik a gazdájához és a családjához, s velük szemben kedvesen viselkedik, bár nem teljesen adja fel a függetlenségét. Idegenekkel szemben sokszor tartózkodóan viselkedik, és nem barátkozik akárkivel. Nagyobb gyermekekkel jól kijön, ha megfelelően viselkednek velük, de kisgyermekek mellé nem ajánljuk, mivel ha provokálják, agresszióval és harapással válaszolhat. A shih-tzu általában nagyon jó viszonyban van a háziállatokkal, például a macskákkal és a nyulakkal. Más kutyákkal való kapcsolatában sem szokott konfliktushelyzet előfordulni. A shih-tzu tanítása nem nehéz. Bár hajlamos kisebb mértékű makacskodásra, egyértelmű és következetes neveléssel sok mindenre megtanítható. A feltétlen, szolgai jellegű engedelmesség nem jellemző rá, és azt sem kedveli, ha goromba hangon kap parancsokat – de alapvetően jó természetű és szeretetreméltó kutya nevelhető belőle. Mozgásigénye átlagos, és nagyon jó az alkalmazkodó készsége. Ha a gazdája szeret kirándulni, a kutya szívesen megy vele, de jól érzi magát olyan személy mellett is, aki csak ritkábban mozdul ki a lakásból. A meleg napokon szeret az árnyékos, nyugodt helyekre húzódni.

A shih-tzu szőrzetápolási igénye igen nagy. Ezen kutyafajta szépsége csak akkor érvényesül igazán, ha szőrzetét tökéletes állapotban tartják. Naponta alaposan át kell kefélni, egészen a kutya bőréig, hogy megakadályozzuk az összegubancolódást. A fej szembe lógó szőrzete zavarhatja a kutyát, ezért azt általában a fejtetőn szokták összefogni egy hajgumival. Rendszeresen tisztogatni kell a szemeit és a hallójáratait, a bajuszát és a szakállat pedig mindennap ki kell fésülni. Akinek nincs kedve vagy ideje erre a mindennapos gondozásra, szőrzetápolásra, az inkább más kutyafajtát válasszon magának.

Egészségügyi problémái közül meg kell említeni a pajzsmirigy működési zavarokat, mely gyógyszeresen kezelve nagyszerűen karban tartható, a porckorong betegségeit, mely hátfájást és koordinációs problémákat okozhat. A vérképzőszervi betegségek is sújthatják a fajtát és bár epilepsziára nem hajlamosak, de előfordulhat némely egyednél, mely kezelés nélkül gyors halálhoz vezethet. A fajtánál számos légzőszervi probléma fordul elő, mivel a brachycephalic típusú fajták közé tartozik, mely főképp a felelőtlen tenyésztés eredménye, emiatt számos egészségügyi problémától szenved, többek között nagyobb kockázatot jelent számukra a túlmelegedés és a hőguta veszélye, ezért a meleg időjárásban vigyázzunk rájuk!

Chow-Chow

Az egyik legrégebbi kutyafajta, a szenvedélyesen hűséges chow-chow, aki megválogatja, kit fogad bizalmába. Kölyökként ölelni való plüssmackóra hasonlítanak, felnőve közepes nagyságúak, erős, nehéz csontozatú és masszív testfelépítésű kutyákká válnak. Fejlődésük során fontos a szocializáció, mely a megfelelő tulajdonos és a további törődés kérdése is.

A chow-chow pontos eredete nem ismert, de azt tudjuk, hogy egy ősrégi fajta. A legrégebbi ismert kutya leletek több millió évvel azelőttig nyúlnak vissza és e foszíliák nagyon hasonló szerkezetűek, mint a chow-chowk. Az i.e. 206-ig visszanyúló kínai kerámiákon láthatunk olyan képeket, amelyek nagyon hasonlítanak a chow-chowra. A fajta rokonságban állhat a kínai shar-pei fajtával, mivel mindketten Kínából származnak és mindkettő jellegzetes vonása a kék nyelv. A keeshond, a szamojéd, a norvég elkhound és a pomerániai törpespicc is hozzájárultak a chow-chow származásához. A fajtát Kínában munkakutyaként használták, sok különféle feladat ellátására, mint például a farkas, párduc és medve vadászat, kocsi- és szánhúzás, valamint az otthonok védelme. A Kínaiaknál a chow mégis több volt, mint egy munkakutya. Szőrüket emberek számára készült kabátokhoz használták fel és húsuk kedvelt csemege volt. E kutyák közül az elsők valószínűleg már a XVIII. század második felében eljutottak Angliába, mint keleti különlegesség. Konkrétan 1780-ban a Kelet-Indiai Társaság egyik tisztje hoz be egy chow-chow párt Angliába, mivel első ránézésre beleszeret a fajtába. Egészen 1820-ig kell várnunk, hogy nyomát leljük az angol sajtóban és az egzotikus állatok importja között megtaláljuk a chow-chow-t is. Később több chow-chow kerül a londoni Állatkert tulajdonába. 1865 táján Viktória királynő is kap ajándékba egy példányt Kínából, ezzel növeli a fajta népszerűségét. Az angol nemesség felfigyelt a fajtára és 1879-ben a Cruft’s dog show-ban a közönség már gyönyörködhetett egy fekete chow-chow-ban.

A chow-chowk közepes méretű kutyák, akik nagyszerű házőrzők, nagyon territoriálisak, aktívan védelmezik a családjukat és az otthonukat, továbbá csak akkor ugatnak, ha van rá okuk. Idegenekkel szemben fenntartással viseltetnek, ezért a családjuknak tájékoztatni kell a látogatókat, hogy a chow-chow hevesen reagálhat, ha idegen közelít a tulajdonukhoz. Elvannak a gyermekekkel, ha velük nevelkednek, és ha a gyermekek tudják, hogyan lehet és illik viselkedni egy chow körül, de vigyázzunk mert nem igazán gyermekbarát ebek. Kisgyermekek mellé semmiképpen sem ajánlott, mivel a chow nem tűri az állandó zaklatást, azonfelül ők nehéz és testalkatukban erős kutyák, így könnyen kárt tudnak okozni a gyermekekben. Perifériás látásuk van, ezért a velük barátkozni akaró és feléjük közelítő emberek figyelmét fel kell hívni, hogy csak elölről szabad megközelíteni a kutyát, hátulról és oldalról semmiképpen sem.

A chow-chow nagyon intelligens és egy önálló, független természettel rendelkezik. Az évezredek folyamán sokat a változott a fajta, de a veleszületett méltóságukat sikeresen megőrizték. Ezek a kék nyelvű, oroszlánszerű kutyák odaadó társak a családokban, de ne tévesszen meg senkit, ők nem ölebek. Mielőtt rászánod magad, hogy beszerezz egy ilyen kutyát, legyél biztos abban, hogy készen állsz egy chow gazdájának lenni, mert ő olyan természetű kutya, aki azt szeretné, amit ő gondol. A fajta nagyon domináns és védő jellegű, ezért alaposan szocializálni kell és fontos a tulajdonos általi további kontroll.

A chow-chowk szeretnek sétálni, de arra figyeljünk oda, hogy a fajtának csak mérsékelt mennyiségű napi testmozgásra van szüksége. Nyugodt és magabiztos gazdát kívánnak maguk mellé, akinek az oldalán sétálhatnak. Ha a sétáltató mégsem magabiztos, akkor a chow-chowk rögtön önállóak lesznek, mennek a maga útján és a hisztérikus „gyere ide” sikolyokra pedig nem reagálnak. A chow a gazdájával tart és teljesen flegma akkor is, ha fajtatársaival találkozik. Nem provokálja a másik kutyát, de nem is tiszteli. Inkább kihívó, ahogy szétvetett lábakkal, halk morgással figyelmeztet, hogy nem kíván közelebbi ismeretséget kötni másokkal. Hasonló visszafogottságot érezhet az az ember is, aki egy chow-chow kutyával találkozik. Nem barátságtalan, inkább hűvös és közömbös.

Tartásuk bekerített területen ajánlott, sétálni pedig mindig csak pórázon, mivel ők potenciálisan zsákmánynak tekintik a kisállatokat, mint például a juhokat, baromfikat, macskákat vagy bármi mást, amit látnak és előfordulhat, hogy elejtik és semlegesítik őket. Az azonos nemű kutyákkal szemben agresszíven lépnek fel. Általában csendesek, nem tesznek kárt semmiben, nem pusztítanak, nem ásnak és tiszteletben tartják a szép kertedet, a növényeidet és a virágaidat.

Bár eredetileg házőrzésre és vadászatra használták, a fajta számos egészségügyi problémától szenved a mai időkben. A fentebb ismertetett majdnem összes fajtával egyetemben, a chow-chow is a brachycephalic típusú fajták közé tartozik. Hosszú, vastag és dupla szőrzete van, ezért a nyári forróságban könnyebben hőgutát kaphatnak, főleg ha szőrzetük nincs megfelelően ápolva, nyáron az aljszőrzet kikefélve, valamint más esetekben is sokkot a sok testmozgás és izgalom hatására. Ezért főképp nyáron biztosítsunk nekik hűvös, védett helyet, ahol tudnak pihenni, ivóvizet, hogy mindig tudják oltani a szomjukat és ne vigyük őket sétálni csak korán reggel vagy késő este. Mindezeket feltétlen vedd figyelembe a meleg időjárásban, ha chow-chow tulajdonos vagy! A chow-chow fajtáról bővebben mindent megtudhatsz fajtaleírásunkból.

Bullmasztiff

A bullmasztiff egy hatalmas fajta, akik kiválóan tájékozódnak a sötétben, ezért nevezték őket az “éjszakai erdő őrének”. Modern formájuk az 1920-as években alakult ki, amikor is a masztiffot az angol bulldoggal keresztezték. A bullmasztiff fajtát a régi időkben a vadászatok során nyomkövetésre használták, továbbá az orvvadászok felkutatása, majd elfogása során nagy hasznukat vették. Az első példányokat Angliában tenyésztették ki és fantasztikus nyomkövetők voltak, különösen éjszaka. Ezen tudásukat a bűnüldözésben kamatoztatták, mivel hatékonyan a szökött bűnözők nyomába eredtek és gyorsan el is kapták őket. Azóta a fajtát háziasították és a mai bullmasztiff már egy megbízható társ és a család kiváló őre.

Ha egy igazi, legjobb barátot keresel, azt a bullmasztiff személyében megtalálod. Ezek a nagy és erős kutyák kiváló társai az embereknek, mert hűségesek és védő ösztönnel rendelkeznek. A fajta szeret a család része lenni és mindig elvárja a megfelelő figyelmet. Ők általában csendes kutyák, de hangosan ugatnak, amikor megérzik a veszélyt. A fajtánál már az élet korai szakaszában fontos a szocializáció, hogyha azt szeretnénk, hogy ne legyen agresszív más kutyákkal szemben.

A bullmasztiff hűséges, érzékeny, intelligens, bátor, aktív és híres az emberek felé irányuló feltétel nélküli szeretetéről. Magabiztosak, de néha makacsak is tudnak lenni. Egyetlen hibájuknak róható fel a nyáladzás. Erre fel kell készülnünk, ha egy bullmasztiff kutyát fogadunk a családunkba. Minden szobába készítsünk be egy törlőkendőt, amivel folytonosan megtörölgethetjük a száját. A bullmasztiffok aktívak, de nem igényelnek túlzottan nagy testmozgást és boldogan töltik életüket bármely helyen, akár lakásban is mindaddig, míg megkapják a nekik járó kellő figyelmet.

A fajta rendkívül kiegyensúlyozott, nem megvesztegethető, a családjával rendkívül gyengéd és mélyen hűséges, azt is mondhatnánk, a családjukkal szelíd óriásként viselkednek. A bullmasztiff bár szereti a gyermekeket, tartása kisgyermekes családokban semmiképpen sem ajánlott, mivel a kisgyermekekben gigantikus mérete miatt könnyen kárt tehet. A család barátait elfogadja, különösen akkor, ha gazdája is jelzi, hogy minden rendben, a nem kívánt látogatókat azonban feltartóztatja, elszántan védelmezi családját és otthonát a rossz szándékú személyek ellen, tehát a fajta kiváló őrkutya is egyben. Fajtársaival szemben domináns módon viselkedhet.

Ez a fajta a nagy intelligenciára és az erős temperamentumra épült, nagyon aktív és jó nyomkövető, valamint az agilityben és a terápiás munka során is jeleskedik. A bullmasztiff a fizikai ereje, a bátorsága és a hűsége miatt nagyon népszerű őrző-védő fajta, ezen túlmenően családi légkörben nagyon kedves.

A bullmasztiff kiváló ösztönökkel rendelkezik, ezáltal növeli a család biztonságát. Mindig tudatában van, hogy mi folyik körülötte és mindent megtesz a családja védelméért. Míg néhány őrkutya morog és ugat, ha veszély fenyegeti, a bullmasztiff megmutatja hatalmas támadó tulajdonságait és könnyedén leterít a földre egy termetes felnőtt férfit. Ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a fajtából, szükség van a korai szocializációra és a növekvő életszakaszban történő folyamatos képzésre.

A bullmasztiff egy odaadó, éber házőrző, mely jóindulatú temperamentummal ötvöződik. A gyermekekkel nagyon toleráns. Engedelmes, ragaszkodó, de ha provokálják, félelmet nem ismer. Intelligens, higgadt, nyugodt, hűséges és vágyik az ember irányítására. A bullmasztiff rendkívül erős, ezért szüksége van egy szilárd kezű vezetőre, aki magabiztos és a felállított szabályok alapján összhangban van a kutyával. Meg kell tanulnia, hogy az embert tekintse mindenkori vezetőjének.

A bullmasztiff szintén a brachycephalic típusú fajták közé tartozik, így nagyobb kockázattal hajlamos a túlmelegedésre és a hőgutára, ezért nagy melegben különösen fontos rájuk kellőképpen odafigyelni!

Újfent szeretnénk kihangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a gazdik mindent megtegyenek a túlmelegedés elkerülése érdekében.

Néhány utolsó gondolat

Figyelj arra, hogy kedvencedet mindig megfelelő körülmények között tartsd, ne tedd ki őt felelőtlenül a meleg időjárás okozta hőgutának, különösen, ha kutyád a magasabb kockázatú fajták közé tartozik.

Ha úgy gondolod, kutyád a túlmelegedés illetve a hőguta jeleit mutatja, próbáld meg azonnal lehűteni, koncentrálj a fültőre és a nyakára, az első és a hátsó lábak alatti területekre, valamint a gyomor részére, majd mindezek után vidd őt minél előbb állatorvoshoz, ahol a megfelelő életmentő kezelésben részesülhet.

Ne feledd azt sem, mire a kutya a hőguta tüneteit mutatja, sajnos, gyakran már túl késő megmenteni.

Figyeljünk oda a kutyáinkra, mi mind kutyabarátok, hiszen szeretjük őket és az a legfontosabb, hogy még sokáig velünk maradjanak!



Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönjük! 🙂



.



Kutya Portál, egy értékes weboldal a kutyák szerelmeseinek!



Ajánljuk figyelmedbe további hasznos cikkeinket is:

Nyári időszakban kutyáink életét megnehezíti a hőség. Oldalunkon megtudhatod, hogyan óvd meg kutyád a nyár veszélyeitől!

Nyáron is biztonságosan a kutyáddal! Hasznos nyári jó tanácsok, minden kutyatulajdonos figyelmébe ajánlva, hogy biztonságosan tölthessétek el a nyarat!

A gyümölcsök édesek, finomak, egészségesek és jótékony hatásaikat kutyáink is élvezhetik. “Gyümölcsök, melyeket kutyáink is biztonsággal fogyaszthatnak” című cikkünkben bemutatjuk azon gyümölcsöket, melyek jók a kutyáinknak.

Nyári dilemmák! Szükséges-e nyírni a kutya szőrzetét? Igen vagy nem? Hogy biztosan el tudd dönteni, ebben nyújt segítséget cikkünk!

A Kutya Portál sok hasznos és értékes cikkben bővelkedik, melyekből összeállítottuk a 2016-os év legolvasottabb és legnépszerűbb cikkeinek TOP 10-es listáját! Fogadjátok tőlünk szeretettel! Az idén is azért dolgozunk, hogy sok hasznos információt és értékes gondolatot, jó tanácsot és érdeklődésre számot tartó cikket osszunk meg Veletek az ember legjobb barátairól, a kutyákról.

Jó böngészést hasznos cikkeink között és kellemes időtöltést oldalunkon! 🙂



Kutya Portál, a felelősségteljes kutyaszeretők weboldala!

🙂 Várunk vissza portálunkra! 🙂

Kövess minket a facebookon is!



 



A szerző Minden bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Vámosi Ildikó

Vámosi Ildikó vagyok, tenyésztő. Szeretem az állatokat, legfőképpen a kutyákat. A családom mellett a chow-chowk töltik ki az életem. Már lassan 23 éve, hogy imádom őket és 20 éve tenyésztem is őket. Az eltelt évek alatt a kutyáinkkal megéltünk sok jót és rosszat is, viszont, amit cserébe kaptunk tőlük, az pénzzel megfizethetetlen, a tiszta szeretetet!
A Kutya Portál olvasóit szeretném érdekes témákkal segítve eligazodni a kutyák világában.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: