Az állatkínzás, mint bűncselekmény - Kutya Portál Az állatkínzás, mint bűncselekmény - Kutya Portál

Az állatkínzás, mint bűncselekmény

Az állatkínzás, mint bűncselekmény

Ha azt mondom, állatkínzás, a legtöbben megtört lelkű, agyonvert testű kutyákat, esetleg macskákat képzelnek maguk elé. Nem véletlen: a média annak függvényében karolja fel ezeket az ügyeket, minél inkább elborzasztanak. A hírérték növelésére törekvő tudósításoknak több járulékos hatása van: abban a hitben tartanak, hogy állatkínzást kizárólag kutyával s macskával szemben lehet megvalósítani, elhitetik, hogy az állatkínzás akkor valósul meg, amikor a kutya (macska) már alig bírja magát vonszolni, és a félretájékoztatott emberek így nem tudják, hogy egy-egy a médiában nem hangoztatott tettükkel, mulasztásukkal állatkínzást követnek el, aminek igen komoly következményei lehetnek.

Az állatkínzást kifejezetten két jogszabály tilalmazza s bünteti: egyrészről a gerinces állatok bántalmazását, a velük szemben alkalmazott nem megfelelő bánásmódot, kitételüket és elhagyásukat tilalmazza a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), másrészről minden állat kínzását tilalmazza az állatvédelmi jogszabályok kódexeként használatos, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Átv.). Amennyiben valaki olyan tettet követ el, amit mindkét jogszabály tilalmaz, mindkét jogszabály megszegéséért vállalnia kell a következményeket.

A Btk. 244. § (1) bekezdése szerint „aki

  1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
  2. b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

  1. a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
  2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

A büntetőjogi tényállást megvalósító bántalmazás és bánásmód lehetséges áldozatának körét a jogszabály a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belsőszilárdító vázú állatokra szűkíti le. Az állat fogalmát sem a Btk., sem az Átv. nem határozza meg, azonban az Átv. hatályából kikövetkeztethető: a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatok; a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatok, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatok, a génbankként kezelt állatok, a géntechnológiával módosított gerinces állatok, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatok; a verseny- és sportcélra tartott állatok; a pásztorebek, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyák; a vadászatra alkalmazott állatok,  a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatok; a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatok; a kedvtelésből tartott állatok; a veszélyes állatok, a háziasított állatok gazdátlan egyedei (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatok, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedei.

A Btk. a lehetséges áldozatok körét a gerinces illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben meghatározott veszélyes állatra szűkíti le. Ezen szűkítés indokoltsága napjainkban akkor lett megkérdőjelezve, amikor az RTL Klub a 2016. november 7-ei  Konyhafőnök c. műsorában nyilvánosan adta le, ahogyan a versenyzők kíméletet nem ismerve langusztákat ölnek le. A languszták az ízeltlábúak törzsébe tartoznak, nem rendelkeznek gerinccel, így ha emberileg meg is kérdőjelezzük, büntetőjogilag nem kifogásolható, hogy egy versenyző bizonytalankodva többször az állatba szúrt egy késsel, egy másik pedig a még élő állat fejtorát próbálta szétfeszegetni a potrohától. Ezek az eljárások ugyanakkor kimerítik az Átv.-ben meghatározott állatkínzást.

A gerinces állat bántalmazása és a jogszabálysértő bánásmód nem a fizikai fájdalom vagy egyéb következmény (maradandó károsodás, elpusztulás) bekövetkezésével valósul meg. Amennyiben a cselekmény alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó károsodását, elpusztulását okozza, a bűncselekmény befejezett, megvalósult. A bírósági gyakorlat szerint bántalmazásnak tekintendő minden erőszakos ráhatás az állatra, még akkor is, ha testi sérülést nem okoz. A jogalkotó a büntetőjogi szankcionálást így nem az állatban elért fájdalomérzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához köti. Az állatkínzás tehát nem akkor valósul meg, amikor a megkínzott jószágot, mint „eredményt”, következményt látjuk, hanem amikor a még ép állat bántalmazását, vagy a nem megfelelő bánásmódját megkezdik.

A maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére alkalmas másik elkövetési magatartás, a bánásmód fogalmába tartozik az állatra történő minden olyan fizikai ráhatás, vagy tartási, gondozási mulasztás, amely nem sorolható a bántalmazás körébe, mégis az állat szenvedését idézi elő. Mi lehet ez? Az állat éheztetése, valamilyen orvosi kezelés elmulasztása, amely mulasztás az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozhatja. Tehát nem feltétlenül okozza azt, de alkalmas annak okozására.

A jogalkotó megköveteli a fenti magatartások indokolatlanságát. Kérdés az, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmód mikor lehet indokolt. A bírói gyakorlat szerint az indokoltságot pl. az állat támadásának elhárítása jelentheti, ugyanakkor az indokoltságot mindig esetenként kell vizsgálni. Amennyiben bántalmazás vagy a bánásmód alkalmas az eredmény kiváltására, és az eredmény – az állat pusztulása, vagy maradandó egészségkárosodása – be is következett, ezen körülmény a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Speciális tényállás az állat elűzése, elhagyása, kitétele, tehát minden olyan magatartás, amelynek eredményeként az állat feletti birtokviszony megszűnik. Míg az állat bántalmazását, és a nem megfelelő bánásmódot bárki elkövetheti, az állat elűzését, elhagyását, kitételét kizárólag az állattartó. Az Átv. 3. § 1. pontja szerint állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Ezen magatartásokat mind a Btk., mind az Átv. tilalmazza, így az elkövetőnek viselnie kell mind a Btk.-ban, mind az Átv.-ben meghatározott következményeket. A jogalkotó szándéka az állat kiszolgáltatott helyzetbe hozatalának, valamint az ezáltal okozott veszélyhelyzet megelőzése, így ez a tényállás már nem kizárólag a gerinces, hanem a veszélyes állatokra is vonatkozik.

Az állatkínzás bűncselekménye kizárólag szándékosan, egyenes vagy eshetőleges szándékkal, követhető el. Az elkövető tudata kiterjed arra, hogy gerinces vagy veszélyes állatról van szó, és a cselekménye alkalmas a törvényben tilalmazott következmény előidézésére, továbbá az elkövető a következményeket (az állat elpusztulása, a maradandó egészségkárosodás) kívánja, de legalábbis belenyugszik. Belenyugvásnak kell tekinteni azt az esetet is, ha az elkövető talán szívesebben venné, ha a következmények elmaradnának, de ezért nem tesz semmit, csak a szerencséjében, a véletlenben bízik, vagyis nincs alapja a bizakodásának.  A büntetés kiszabása során az is figyelembe vehető körülmény, hogy előzetes megfontolásból származó szándék (pl. előre kitervelten elkövetett emberölés), illetve rögtönös szándék (pl. erős felindulásban elkövetett emberölés) vezeti-e az elkövetőt.

Az állatkínzó tudatának s szándékának kizárólag a fentiekre kell kiterjedjen, nem szükséges, hogy azzal is tisztában legyen, hogy tettével bűncselekményt valósít meg. A jog nem tudása a felelősség alól nem mentesít.

A tényállás minősített eseteinek (Btk. 244.§ (2) bekezdés) megvalósítása esetén a jogalkotó nem követeli meg a szándékosságot. Mit jelent ez? Az állatkínzás minősített esetét gondatlansággal is megvalósíthatja az elkövető, amennyiben nem látja előre következményeit, tehát nem is viszonyul hozzá érzelmileg, de az állatnak különös szenvedést okoz, vagy legalább két állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A különös szenvedés fordulat az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak testi épségében, szervezetében, viselkedésében az átlagosnál lényegesen nagyobb fizikai vagy pszichikai gyötrelmet okozó cselekmények esetében állapítható meg ez a minősített eset. Ilyen például, amikor a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó, vagy ha az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű.

Állatkínzás többségében ebek tartása, ebek elhagyása, elűzése, kitétele, éheztetése, teljes elhanyagolása, egészségkárosítása, mérgezése alapján merül fel. A macskák sokszor tömeges mérgezése már majdnem minden településen, kerületben megjelent, azonban a bizonyítása nem megoldott, és nincs benne azon ügyek száma, amelyeket egyéb hatóságok, vagy állatvédő szervezetek oldanak meg. A hatóságok, valamint az állatvédő szervezetek részéről is az a tapasztalat, hogy kevesebb az olyan eset, ahol az állatkínzót az ártás szándéka, a kegyetlenség vezeti (ezeket az eseteket karolja fel a média), az elkövetőket többségében a hanyagság jellemzi, és nem is gondolják, hogy nemtörődömségükkel megvalósítják az állatkínzás bűncselekményét. Mivel a jog nem tudása nem mentesít, a felelősséget mindenképp vállalniuk kell.

Mit tehetünk az állatkínzások mennyiségének csökkentése érdekében? Amennyiben bárki is az állat elhanyagolt tartását tapasztalja, azonnal jelentse be a jegyzőnek, mint állatvédelmi hatóságnak, a rendőrkapitányságnak, mint állatkínzás bűncselekménye esetén eljáró hatóságnak, vagy egyéb állatvédő szervezetnek. A hatóságok, szervezetek munkáját könnyíti, ha a bejelentő fényképet is csatol. Amennyiben a hanyag állattartás időben kivizsgálásra kerül, megelőzhető, hogy a rossz tartási körülmények az állatkínzás büntetőjogi tényállásába forduljanak át. Így hamarabb kiemelhető a jószág a rossz körülményekből, és az állattartó felelőssége az állatvédelmi jogszabályok megszegéséért ugyan fennállhat, de mentesül a büntetőjogi következmények alól. Gyakori probléma az is, hogy költözéskor az állattartó további gondoskodás nélkül hátrahagyja a kutyáját. Amennyiben valaki olyan helyre költözik, hogy az ebet nem viheti magával, és arról a jövőben gondoskodni nem tud, szintén a jegyzőhöz, a rendőrséghez, illetve az állatvédő szervezetekhez fordulhat, akik a kutyát elhelyezik, és így megelőzik, hogy az állatkínzás megvalósuljon, az eb magára maradjon, az állattartó ellen pedig büntetőjogi eljárás induljon.

A cikket készítette: dr. Nagy Csilla (állatvédelmi jogász)



A szerző Minden bejegyzés megtekintése

dr. Nagy Csilla

Állatvédelmi jogász

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: