A Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesülete (volt MEOE tokaji Szervezete) a tavalyi évben elnyerte a jogot a MEOE Szövetségtől egy nemzeti CAC kutyakiállítás megrendezésére. A CAC kutyakiállítás 2015. Szeptember 13.-án kerül megrendezésre Szerencsen, a Rákóczi-vár területén.
A MEOE volt tokaji szervezete az 1960-es években alakult. A következő évtizedekben az egyesület próbálta összefogni a környék kutyás életét, koordinálta a tenyésztők és a kiállítók munkáját, a tanulni vágyó kutyákat és gazdikat kutyakiképző foglalkozásokkal segítette. A szervezet az 1990-es években két CAC kutyakiállítást is sikeresen megszervezett és lebonyolított. A szervezet számára a megújulást a 2012-es év hozta el, amikor már egy új vezetőséggel önálló jogú egyesületté alakult át, a neve pedig Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesületére módosult.
A Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesülete 17 év után rendez újból CAC kutyakiállítást. Mindehhez kívánunk nekik jó munkát és egy sikeres kutyakiállítást!
A 2015. évi CAC nemzeti kutyakiállítás fontosabb információit a következőkben ismertetjük!
Információk kiállítóknak:
Bírói lista:
Vezető bíró: Dr. Jakkel Tamás | |
| FCI I. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Szabó Sándor |
| FCI II. fajtacsoport | |
| Dobermann, Pinscherek, Schnauzerek, Boxer, Rottweiler, Német Dog, Argentin Dog, Bordói Dog | Szokol Erika |
| Nápolyi Masztiff, Kanári-szigeteki kutya, Tosa Inu, Fila Brasileiro | Dr. Jakkel Tamás |
| Kaukázusi Juhászkutya, Közép-Ázsiai Juhászkutya, Moszkvai Őrkutya, Orosz Fekete Terrier, Masztiff, Cane Corso, Angol Bulldog | Hargitai Gábor |
| Pireneusi Hegyikutya, Tibeti Masztiff, Sarplaninac, Szent Bernáthegyi, Újfoundlandi, Landseer, Leonbergi, Hovawart, Svájci Havasi Kutya, Berni Pásztorkutya, fel nem sorolt fajták | Szabó Sándor |
| FCI III. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Dr. Márton János |
| FCI IV. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Dr. Jakkel Tamás |
| FCI V. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Sinisha Pavlovic |
| FCI VI. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Dr. Jakkel Tamás |
| FCI VII. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Sinisha Pavlovic |
| FCI VIII. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Dr. Jakkel Tamás |
| FCI IX. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Pálfy Izabella |
| FCI X. fajtacsoport | |
| Összes fajta | Dr. Jakkel Tamás |
Nevezési határidő: 2015. Szeptember 01.
Nevezési díjak
| CAC Kiállítás | Szövetségi tagkártyával rendelkezők részére | Szövetségi tagkártyával NEM rendelkezők részére |
|---|---|---|
| Első kutya | 4000 Ft | 8000 Ft |
| Második kutyától | 3500 Ft | 7000 Ft |
| Veterán, Minor Puppy, Kölyök | 2500 Ft | 5000 Ft |
| Átsorolás az utolsó nevezési határidőig | 2000 Ft/kutya | 4000 Ft/kutya |
| CAC kiállítás helyszínen nevezhető | ||
| Fiatal felvezetők | 2000 Ft | 4000 Ft |
| Kutyapár, Tenyészcsoport, Utódcsoport | 2000 Ft | 4000 Ft |
Az első kutya nevezési díja egy darab katalógus árát tartalmazza! A nevezési díjak a Magyar kutyafajták esetében 50%-os kedvezménnyel számítanak.
Nevezést indíthatunk online erről a linkről>>.
Online nevezés esetén bankkártyával lehetséges a nevezés díját fizetni. A nevezés megtörténte után azonnal átirányítják a nevezőt az OTP Bank online felületére, ahol az internetes fizetésre alkalmas bankkártyán keresztül tudjuk rendezni a nevezési díjat. A nevezés csak akkor lesz érvényes, hogyha a nevezés díja is rendezve van!
Postai nevezés esetén, a nevezési lap pontos kitöltése és aláírása után, csatolni kell a nevezni kívánt kutya törzskönyv másolatát, a nevezési díj igazolásához a befizetett csekk vagy átutalási bizonylat másolatát, Champion vagy Munkavizsga bizonyítványok másolatát (ha van) és a 2015. évi szövetségi tagkártya másolatát.
Banki átutalás esetén a Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesületének számlaszáma:
OTP Bank Nyrt. Szerencs – 11734145 – 20023986
A megjegyzés rovatba minden esetben fel kell tüntetni a nevezési lapon szereplő e-mail címet, valamint a befizetett összeget – ez alapján fogják tudni beazonosítani a nevezett kutyát.
Nevezési díjat postai feladás esetén a következő címre kell fizetni:
Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesülete
Szerencs
Nagyvárad u. 16.
3900
Nevezési cím postai feladás esetén:
Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesülete
Szerencs
Nagyvárad u. 16.
3900
Csak online illetve postán fogadnak el nevezéseket.
A kiállítással kapcsolatos bővebb információ kérhető az alábbi telefonszámokon:
+36 204 595 979; +36 70 457 2770.
További információk a Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesületének hivatalos facebook oldalán>>.
Illetve a rendezvény hivatalos facebook oldalán tekinthetők meg>>.
A CAC kutyakiállítás városa Szerencs, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kereskedelmi útvonalak metszéspontjában található. Szerencs a Taktaköz és a Hegyalja déli részének kereskedelmi és kulturális központja, melynek közlekedési kulcshelyzete, városias volta, műemlékei, fürdője sok érdeklődőt vonz a városba. A nagy múltú Tokaj-hegyaljai borvidéket a városon keresztül lehet elérni, innen ered a „Hegyalja kapuja” elnevezés, amihez egy szimbolikus kaput is építettek, az úgynevezett Világörökségi Kapuzatot.
A város történelme ránk maradt hiteles forrásokban gazdag, az új kőkori illetve a középkori leletek szerint a település környéke már az őskorban lakott volt. A 12. században a Johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencs első említése az 1420-as évekhez köthető. Ezen időszakban kezdett a város kifejlődni, mely 1490-ben már mezővárosi ranggal büszkélkedhetett. A későbbiek folyamán a Rákóczi család birtoka lett, 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. A 18. századtól kezdődően a település fejlődésnek indult, ám ez a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangját is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a Szerencsi cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt. 1923-ban pedig a Csokoládégyár is elkezdte működését. A II. Világháború után a város a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, valamint új iskolák is nyíltak. 1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott. Egy Európai Uniós rendeletnek köszönhetően 2008-ban a Cukorgyár kénytelen volt véglegesen bezárni kapuit. A cukorgyár emlékére 2009-ben Emlékparkot hoztak létre és a bezárás napját emléknappá nyilvánították.
A város egyik legjelentősebb műemléke a Rákóczi-vár, melynek említésével 1247-ben találkozunk először. A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, története elválaszthatatlan a város múltjától. Eredetileg a bencések apátsága volt, amelynek épületeit 1556-ban alakították át erődítménnyé.
A XVIII. századi tulajdonosai a várat barokk kastéllyá építtették át, vizes árkait pedig feltöltötték. Falai között két fejedelmet is választottak, Bocskai Istvánt magyarországi fejedelemmé, és itt kiáltották ki Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot. A várkastély szép, reneszánsz részletei az ő idejéből valók. A vár 1586-1711 között, kisebb megszakítással a Rákóczi-család tulajdonában volt. Az 1950-es években több intézmény működött a falai között, de az épület állapota egyre kritikusabbá vált. Ekkor született meg a vár megmentésének és méltó hasznosításának gondolata. 1968-tól kezdődött el régészeti feltárása, Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították és késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt. Az így felújított várkastélyt 1991 őszén adták át rendeltetésének. Ma az épületegyüttes részben szállodaként, részben kulturális központként működik.
A Rákóczi-várban kapott helyet a Zemplén Múzeum is. Helytörténeti gyűjteményének alapja egy szerencsi fogorvos magángyűjteménye, amely több ezer képeslapot, ex librist, fotót, könyvet, néprajzi és helytörténeti tárgyat tartalmazott. Ma már a képeslapgyűjtemény több mint 900 000 darabból áll és jelenleg ez Magyarország legnagyobb képeslevelezőlap-gyűjteménye. A Zempléni Múzeum tárgyi gyűjteménye a település helytörténeti kutatása szempontjából említésre méltó. A tárgyi gyűjtemény történeti, néprajzi tárgyakból és képzőművészeti alkotásokból áll. Állandó kiállításai között megtalálhatók a képeslapok történetét, Rákóczi Zsigmondot és korát, valamint a szerencsi vár építésének történetét bemutató kiállítások.
A város jelentős épületei közé tartozik, a Római Katolikus Templom, melyet az 1700-as évek közepén építettek barokk stílusban és Kisboldogasszonyról neveztek el, a Görög Katolikus Templom, mely az 1700-as évek végén épült és diadalívében hatszintes ikonosztázion van. És a Református Templom, mely a XIII. században épült és itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, reneszánsz szarkofágja ma is itt látható.
Szerencs város neve összefonódott a csokoládéval. Szinte nincs olyan ember az országban, aki ne evett volna már Szerencsen gyártott csokoládét. A Szerencsi Csokoládégyár az 1920-as évek derekán indult igazán fejlődésnek. 1927-ben jelent meg a boltok polcain a máig legismertebb termékük, a Boci csoki. Az 1928-ban védjegyeztetett „cicás” kakaó pedig sokáig egyet jelentett a szerencsi gyárral. Az 1930-as években már cukorkát, tejkaramellát, bonbonokat és desszerteket is készítettek, s hamar népszerűvé vált a konyakos meggy és a macskanyelv is. Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. A céget 1991-ben megvásárolta a svájci Nestlé. Bár a világhírű szerencsi csokoládégyár sajnos már bezárt, hasonló különlegesség a cukorgyár területén található cukormúzeum, mely a kiállítási tárgyak terén is kapcsolódik az előzőhöz.
Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető nyomon követhetjük itt a szerencsi cukorgyártás évszázados történetét, valamint a gyári élet hétköznapjainak és ünnepeinek históriáját is. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullni után Európa harmadik cukormúzeuma.
Szerencs egyik leghíresebb és legnagyobb rendezvénye szintén a híres szerencsi Csokoládéhoz köthető. A Zenés Csokoládé fesztivál minden év augusztusában kerül megrendezésre a városban. Az idei évben immár VIII. alkalommal várnak minden csokoládé szeretőt a városba e zenés, három napos rendezvényre.
„Olyan jellegű történelmi aurája, hangulata van ennek a városkának, kisvárosnak, amely véleményem szerint csak nagyon kevés településre jellemző és ez a szépség véleményem szerint az emberek lelkében is benne van, ott is megtalálható. Ez egy olyan kisváros, amely emberi mértékű, emberi léptékű és a szépség nemcsak az itt fölnőtt lányok szemében vagy a fiúk délcegségében mérhető le, hanem ebben a bizonyos lelki tartalomban is” – e szavakkal invitál minden érdeklődőt a városba Koncz Ferenc, a város Polgármestere.
Ezen kedves szavaknak nem lehet ellenállni. Látogassunk el Szerencsre, nézzük meg e romantikus történelmi kisvárost és egyúttal vegyünk részt a CAC kutyakiállításon is! Minden érdeklődőt, vendéget, kiállítókat a kutyáikkal szeretettel vár a Magyar Ebtenyésztők Tokaj-Hegyaljai Egyesülete Szeptember 13.-án, vasárnap egy színes CAC kutyakiállítással!
Amennyiben tetszett a cikk és hasznosnak véled, kérlek, oszd meg, hogy minél több kutyaszerető emberhez, családhoz eljuthasson! Köszönjük!
