Hogyan érkeztek a Freud család életébe a kutyák?
A londoni „Guardian” napilap így számolt be minderről:

“A több mint 70 éves Sigmund Freud élete nem volt alkalmas a kutyák társaságára, de az 1920-as évek közepén mindez megváltozott, amikor Freud 30 éves lánya tulajdonosa lett Wolfnak, a csodálatos és intelligens Német Juhász kutyának.

Freud pár hét elteltével mutatta ki először, hogy örül a kutyának, míg végül vadul szerelembe esett vele. Olyannyira, hogy 1925-ben Anna, dühös féltékenységében ezt írta „Nem adtam a papának ajándékot a születésnapjára, mert jelenleg nincs megfelelő ajándék erre az alkalomra. Csak egy vicces képet vittem neki Wolfról, mert úgy gondolom, hogy nagyon szereti őt.”

1938-ban, amikor Freudot kényszerítették, hogy elhagyja Bécset, Wolf képe még mindig ott lógott az irodájában. Egy gyönyörű könyvben fényképekből – néhány nappal azelőtt vette, mielőtt elhagyta otthonát és irodáját, ami a Bergstrassén volt található Bécsben – egy magyarázó jegyzet, egy kép a vitrinből, mely Freud egzotikus tárgyairól szól:

„A könyvespolc bal oldalán lévő szekrény mellett egy megható személyes feljegyzés – ebben a lenyűgöző környezetben – egy fénykép lóg a falon Anna Freud kutyájáról, Wolfról. Freud kisasszony emlékeztet arra, hogy apja minden születésnapján be kell mutatnia egy ünnepi verset Wolfról, amit Ő írt az alkalom tiszteletére.”

1928-ban Dorothy Burlingham, Anna egy közeli barátja, a saját kutyáját ajándékba adta Freudnak, a chow neve Lun-Yü volt. Sajnos, Lun-Yü 15 hónappal később meghalt, miután útban Bécs felé, a salzburgi vasútállomáson visszafordult. majd pár nappal később a sínek között találták meg. már halott volt. Freudot lesújtotta a tragédia és hét hónapon keresztül gyászolta őt.

A pszichoanalízis atyja rajongott a közel-keleti és ázsiai tárgyakért, dolgokért, így valószínűleg első kutyájának Ő adta a nevét, Lun-Yü után 論語.
Confucius mondásainak gyűjteményéből.

A „The Forward” napilapban megjelent cikk szerint:

“Freud nevezte el a kutyát Yofinak – vagy Jofinak, ahogy németben betűzte, de így nem találni meg a Német szótárban – Yofi azt jelenti a Héberben „a szépség” (Izraelben ma a mindennapi használatban e szó jelentése „nagy” vagy „fantasztikus”) és nincs kétségem afelől, hogy Freud, akinek egy sokkal jobb héber és zsidó neveltetése volt fiúként mint általában, ezt onnan kapta. Yofi így egy zsidó kutya volt.”

Lehet, hogy ő kóser kutya is volt. Anna verseiből kiderült, hogy Wolfot asztali maradékokkal táplálták és a hagyomány folytatódott Jofi esetében is, írta a „The Guardian” napilap:

„Freud mindig ínyenc falatokkal etette meg Jofit a tányérjáról és mivel gyakran tapasztalt fájdalmat, amikor a beteg állkapcsával evett, Jofi végül majdnem minden alkalommal mindent megevett Freud vacsorájából és ez a tényező hozzájárult a kutya dundi alakjához.”

Ajánljuk figyelmedbe cikksorozatunk 6. részét!

Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést barátaiddal és másokkal is, hogy minél több emberhez eljuthasson! 🙂 Köszönjük! 🙂



.



További hasznos és értékes cikkek a kutyák szerelmeseinek a szerző hivatalos honlapján tekinthetők meg.

Keresd Vámosi Ildikó kutyás cikkíró, szerző hivatalos honlapját:
Http://ildikovamosi.hu/

🙂 Köszönöm, ha megtisztelsz a látogatásoddal! 🙂