Sigmund Freud „kutyássá” alakulása
Sigmund Freud betegei között bőven voltak hírességek is. Freud tanulmányaiból nem derül ki pontosan, hogy a terápiás kezelések során melyikük találkozott Jofival, de Gustav Mahler, a világhírű Osztrák zeneszerző illetve Marie Bonaparte hercegnő, Napóleon unokahúga mindenképpen találkozhattak vele, mivel mindketten Freud páciensei közé tartoztak.
Freud már a chow-chowk beköltözése előtt jóval azon elmélkedett, hogy a kutyák vajon milyen szerepet játszhatnak az emberek gondolkodásában.
Sigmund Freud kutyák iránt táplált érzéseit lánya, Anna Freud mondatai alapján ismerhetjük meg:
„Amit Freud szeretett a kutyáiban, az a bájuk, a küllemük, az odaadásuk és a hűségük. Szerinte ezek a tulajdonságok hiányoznak az emberekből. Freud véleménye szerint az emberek nem képesek a tiszta szeretetre és mindig keverik a szeretetet és a gyűlöletet a saját kapcsolataikban.”
1. Wolf, a Német Juhász
Jofi előtt volt a Freud családnak egy Német Juhász kutyája, Wolf 1925-ben költözött a családba. A Német Juhászt nem úgy tartották, mint egy kedvencet, inkább Freud lányának, Annának a testőréül szolgált. Wolf kísérte és védte őket az esti sétáik alkalmával, melyeket boldogan vállalt, hiszen a Német Juhász kiválóan alkalmas volt erre a feladatra. Freud a Német Juhász jelenléte által egyre több örömöt talált a házban. Wolf által tapasztalta meg első ízben személy szerint azt, hogy lehetősége van a kutyán keresztül érzéseket kifejezni. Így vált Wolf verset költő kutyává és e versek Sigmundról és Anna Freudról is szóltak.
2. Freud első chow-chowja, Lun-Yü
1928-ban költözött az első chow-chow a Freud házba, aki Lun-Yü névre hallgatott. A szuka ajándék volt, Freud a kutyát lánya barátnőjétől, Dorothy Burlinghamtól kapta. A szuka a családba érkezésekor Freud kezei által üdvözölte a családtagokat! Lun Yü szerint ő azért érkezett a családba, hogy segítséget nyújtson Freudnak társadalmi magányában. A levél alapja az a tény volt, hogy Freudnak volt egy elfojtott „szükség van a szeretetre” vágya, amit a német juhász helyett a chow biztosított Freudnak és lányának egyaránt. A Lun-Yü-vel tölltött időszaknak 1929-ben, 15 hónap elteltével szakadt vége, amikor a szuka egy baleset következtében hirtelen meghalt.
3. A terápiás kutya, Jofi megérkezése
Lun-Yü halála után egy másik chow-chow, név szerint, Jofi került Freud házába. Jelenléte a terápiás kezeléseken felvetette a kutya fontosságát, a pszichoanalízis vele együtt lett világos Freud számára. Freud lejegyezte, hogy Jofi messze vonult azoktól a páciensektől, akik a szorongás jeleit mutatták. Vagy azt, hogy a szuka közelebb ült a pácienshez és hagyta, hogy megsimogassa, ha a páciensen a depresszió jeleit észlelte. Hasonlóképp megjegyezte, hogy a szuka jelenléte nyugtató hatással van a betegeire. Azt is észrevette, hogy a betegei közül néhányan csak akkor nyíltak meg és vettek részt építő jelleggel a terápiában, amikor Jofi is jelen volt.
Ajánlom figyelmedbe cikksorozatunk 4. részét is, mely szintén érdekes információkat tartalmaz.
Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést barátaiddal és másokkal is, hogy minél több emberhez eljuthasson! 🙂 Köszönjük! 🙂
.
További hasznos és értékes cikkek a kutyák szerelmeseinek a szerző hivatalos honlapján tekinthetők meg.
Keresd Vámosi Ildikó kutyás cikkíró, szerző hivatalos honlapját:
Http://ildikovamosi.hu/
🙂 Köszönöm, ha megtisztelsz a látogatásoddal! 🙂
