Miután kutyánk elsajátította az alapvető parancsokat, mint az „ül” vagy a „hozzám”, érdemes tovább bővíteni a tudását haladó parancsokkal. A „Marad!”, „Fekszik!” és „Áll!” parancsok megtanítása nemcsak a kutya fegyelmezését segíti, hanem fontos szerepet játszik a biztonság és a kutya mindennapi irányíthatóságának fenntartásában is. Ezek a parancsok különösen hasznosak lehetnek séták során, forgalmas helyeken vagy akár a házban, amikor szeretnénk, hogy a kutya egy adott pozícióban maradjon. Ezen parancsok gyakorlása tovább erősíti a kutya és a gazda közötti kapcsolatot, és növeli a kutya önkontrollját.

  1. Marad!

Miért fontos?

A „Marad!” parancs segít abban, hogy a kutya egy adott helyzetben maradjon addig, amíg engedélyt nem kap a mozgásra. Ez a parancs különösen hasznos lehet, ha váratlan helyzetek adódnak, és szükséges, hogy a kutya egy helyen maradjon.

Hogyan tanítsuk meg?

  1. Kezdjük az „ül” paranccsal: Kérjük meg a kutyát, hogy üljön le.
  2. Mondjuk ki a „marad” parancsot: Emeljük fel a kezünket tenyérrel a kutya felé mutatva, és mondjuk ki határozottan a „marad” parancsot.
  3. Hátráljunk egy lépést: Lassan hátráljunk egy lépést, miközben figyeljük a kutya reakcióját.
  4. Jutalmazzuk a maradást: Ha a kutya marad, azonnal térjünk vissza hozzá és jutalmazzuk meg egy falattal vagy dicsérettel.
  5. Fokozatosan növeljük a távolságot és az időt: Ahogy a kutya egyre magabiztosabban tartja a pozícióját, növeljük a távolságot és az időt, amit a „marad” parancs alatt kell eltöltenie.

Tipp:

Mindig használjunk egy felszabadító parancsot (például „gyere” vagy „szabad”), hogy jelezzük a kutyának, hogy vége a feladatnak.

  1. Fekszik!

Miért fontos?

A „Fekszik!” parancs segít a kutya lecsendesítésében, pihenésre ösztönzésében, és ideális alapja más haladó parancsoknak, mint például a „marad” vagy a „gurul”.

Hogyan tanítsuk meg?

  1. Indítsuk el az „ül” paranccsal: Kérjük meg a kutyát, hogy üljön le.
  2. Helyezzük a jutalomfalatot a földre: Tartson egy falatot a kezében, majd lassan mozgassa lefelé a kutya orra elé, amíg a földre nem ér.
  3. Mondjuk ki a „fekszik” parancsot: Amikor a kutya követi a falatot, és lefekszik, mondjuk ki a „fekszik” parancsot.
  4. Jutalmazzuk meg: Amint a kutya lefekszik, azonnal jutalmazzuk meg, és dicsérjük meg.

Tipp:

Ha a kutya nem fekszik le automatikusan, finoman nyomjuk lefelé a vállait, miközben a falatot a földre húzzuk.

  1. Áll!

Miért fontos?

Az „Áll!” parancs segít a kutya megállításában bármilyen helyzetben. Ez különösen hasznos lehet, ha a kutyát meg kell állítani valami veszélyes dolog előtt, vagy ha egyszerűen csak szeretnénk, hogy egy helyben maradjon.

Hogyan tanítsuk meg?

  1. Kezdjük az „ül” vagy „fekszik” paranccsal: Helyezzük a kutyát egy ülő vagy fekvő pozícióba.
  2. Mondjuk ki az „áll” parancsot: Tartsuk a kezünket a kutya előtt, és mondjuk ki az „áll” parancsot.
  3. Kezdjük mozgatni a kutyát: Finoman emeljük fel a kutya hasát vagy mellkasát, hogy álló pozícióba kerüljön.
  4. Jutalmazzuk az állást: Amikor a kutya álló helyzetben marad, azonnal jutalmazzuk meg egy falattal vagy dicsérettel.

Tipp:

Ismételjük a gyakorlatot különböző helyzetekben, hogy a kutya megszokja, hogy bármilyen pozícióból képes azonnal állni.

Összegzés

A haladó parancsok megtanítása kutyánknak nemcsak a kutya fegyelmezésében és irányíthatóságában játszik fontos szerepet, hanem a mindennapi élet számos helyzetében is hasznos lehet. A „Marad!”, „Fekszik!” és „Áll!” parancsok segítenek abban, hogy kutyánk mindig tudja, mit várunk tőle, növelve ezzel a biztonságot és a kutya magabiztosságát. Ezek a parancsok türelmet és következetességet igényelnek, de a végeredmény egy jól nevelt és boldog kutya lesz, aki örömmel engedelmeskedik.