Kiállítások világa - Kutyakiállítás a kunsági Lovasközpontban - Kutya Portál Kiállítások világa - Kutyakiállítás a kunsági Lovasközpontban - Kutya Portál

Kiállítások világa – Kutyakiállítás a kunsági Lovasközpontban

Kiskunfélegyháza CAC kiállítás beszámoló

A kiállítások világát bemutató képes sorozatunk következő magyar kiállításának helyszínére érkezünk. Az Alföld déli részén járunk, ezen a sík homok pusztán, melyet csak néhol törnek meg árnyat adó fák.

A Kiskunság területén, amerre a szem ellát, nádasokkal tarkított, végeláthatatlan róna, gémeskutak, homokbuckák látványa néhol füves mezőkkel váltakozva, melyen helyenként csordák legelnek. A Kis-Kunság…

Hova szívem, lelkem/Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott/Újra láttam végre születésem földét/A szép Kiskunságot! – írja Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költőnk, aki e táj szerelmese volt. Mindig nagy szeretettel írt e vidékről, a tájról, az itt élő emberekről és Kiskunfélegyházáról is, ahol gyermekéveit töltötte. „Itt születtem én ezen a tájon/Az alföldi szép nagy rónaságon/Ez a város születésem helye” – írja „Szülőföldemen” című versében.

Petőfi szülőföldjére érkezvén tegyünk egy kis kitérőt Kiskunfélegyházára. Kiskunfélegyháza a térség harmadik legnagyobb városa, mely nemcsak Petőfi által lett ismert, Móra Ferenc, író, újságíró is e város szülötte. A magyar próza klasszikusának szülőházában 1972 óta működik az író életét és munkásságát bemutató Múzeum, melyben megtekinthetjük Móra Ferenc szobáját a személyes tárgyaival egyetemben.

Kiskunfélegyháza látnivalói közül ki kell emelnünk az 1800-as évek elején klasszicista stílusban épített Hattyú házat, mely nevét az oromzatán található hattyú alakú cégérről kapta. A Hattyú Házban működik jelenleg a Petőfi Sándor nevét viselő városi könyvtár, melynek egyik termében megtekinthetjük a költő emlékkiállítását is. Kiskunfélegyháza jelentős iskolaváros is egyben. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák Petőfi Sándor és Móra Ferenc nevét viselik.

E kis kitérő után érkezünk meg Kunszállásra, az egyedi tervezésű és a lovassportban jelentős szerepet betöltő Somogyi Lovas és Szabadidő Központba. Kunszállás, Kecskemét és Kiskunfélegyháza városa között fekszik. Legismertebb látnivalói közé a Csőke Park, valamint a Somogyi Lovas és Szabadidő Központ tartozik, mely e napon a kutyakiállítás helyszínéül is szolgált.

A Lovas Központ a Somogyi család nevével fonódik össze, akik 1995-től folyamatosan fejlesztve egy fogathajtásra és díjlovas versenyek lebonyolítására egyaránt alkalmas lovas pályát alakítottak ki egy 20 hektáros területen, amely ma már lovas táborok helyszínéül is szolgál, és amelyet Bács-Kiskun megye legegyedibb tervezésű Lovas központjaként tartanak számon.

Az Ebtenyésztők a kutyakiállítás helyszínére, a Lovasközpontba már reggel 7 órától várták a kutyakiállítókat és a látogatókat.

          „A legutóbbi kiállítást követően Kiskunfélegyházához a „kullancsos” melléknév ragadt hozzá, mégpedig széles körben. Ezért megkönnyebbülten és érdeklődve olvastuk a nevezési kiírásban, hogy új helyszínen várnak. Nos, elöljáróban csak annyit, hogy a csere fényesen bevált.”tudjuk meg Pethő Beatrixtől és férjétől, Imrétől, a „Black Jade Pakony” mopsz kennel tenyésztőitől.

A kiállításon átélt élményeikről mesél nekünk a továbbiakban Imre:

      „Kunszálláson kitáblázott úton könnyen odaértünk majd gyorsan bejutottunk egy szép füves területre, lovas szabadidőparkba (ahol esős nap után mégsem volt mély a talaj), ahol szinte a ringek mellett lehetett leparkolni. A terület egyik lehetséges hiányossága az árnyékot adó fák hiánya LEHETETT VOLNA, de a szervezők jó érzékkel belőtték azt az időpontot, hogy se hideg, se túl meleg ne legyen. Na, talán egy negatívum! Szerintem az egyetlen dolog, ami rontotta a komfort érzetet, különösen a hölgyekét, az a mobil illemhelyek. Ám a szabad levegőre visszatérve hamar röpke, gyorsan elillanó és feledhető emlékfoszlánnyá törpült a szieszta hangulatban. (Remélem, nem vagyok elenyésző kisebbségben ezzel a benyomásommal.)

          Kardos Vilmos főbíró úr jó szokásához híven (ahogy mondani szokás: Isten tartsa meg!) időben elkezdődtek nemcsak a délelőtti bírálatok, de a délutáni BIS program is! Ez utóbbi – velünk ellentétben – váratlanul érhette néhány kollégáját, mert lekésték az elejét, mire meg is kapták az egyébként nagyon jól konferáló főnöktől hangszórón keresztül a nyomatékos felszólítást.

          9 körben 461 kutya, illetve főleg a kiállítója próbált meg nyerni.

          Mopszos lévén a IX. fajtacsoport bírálatáról tudok írni. Alig valamit. Semmi hangos méltatlankodás vagy vita, bestresszelt kutya látványos húzkodása, ilyesmi. Gröschl Ferenc bíró úr a nézők számára is hallhatóan mondta el észrevételeit, illetve indokolta döntéseit az összevetésekben. Na persze, neki is nagy gyakorlata van a nyilvános szereplésben, hiszen az MKSZ kiállításokon gyakorta szokta a délutáni műsort konferálni. És még a győztesekkel való fényképezkedés is belefért az időbe.

          A fajtacsoport bírálatokról kijövők rácsodálkoztak a mini méretű, valószínűleg a főszponzor által készíttetett, ám mutatós asztali plakettre, néhányan elégedetlenkedtek. De nekik idézem a mondást: ki a kicsit nem becsüli…

          Vessenek meg érte, de nekem egy hétfői munkanapot megelőző vasárnapon, messze az otthontól, rendkívül szimpatikus volt, hogy a BIS program fél négy után, amikor egy CACIB-on még csak a fiatal felvezetők végeznek, már befejeződött és nem fürdetés időben értünk haza a gyerekeinkhez és a kutyáinkhoz.”

Köszönjük szépen Pethő Beatrixnek és Imrének, a Black Jade Pakony mopsz kennel>>  részéről az érdekes és részletes kiállítási beszámolót és a sok, szép fotót is, amelyekkel kicsit bepillantást nyerhettünk a „Kiállítások színes és különleges Világába”.

Gratulálunk minden kiállítónak, a győzteseknek pedig külön is a kiállításon elért nagyszerű eredményeikhez!

 



Amennyiben tetszett a cikk és hasznosnak véled, kérlek, oszd meg, hogy minél több kutyaszerető emberhez, családhoz eljuthasson! Köszönjük!



 



A szerző Minden bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Vámosi Ildikó

Vámosi Ildikó vagyok, tenyésztő. Szeretem az állatokat, legfőképpen a kutyákat. A családom mellett a chow-chowk töltik ki az életem. Már lassan 23 éve, hogy imádom őket és 20 éve tenyésztem is őket. Az eltelt évek alatt a kutyáinkkal megéltünk sok jót és rosszat is, viszont, amit cserébe kaptunk tőlük, az pénzzel megfizethetetlen, a tiszta szeretetet!
A Kutya Portál olvasóit szeretném érdekes témákkal segítve eligazodni a kutyák világában.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti: