Háziállataink közül a kutyák a legérzékenyebbek a hőmérséklet gyors mértékű emelkedésére, ezért néhány jó tanácsot érdemes megfogadni, hogy elkerüljük a hirtelen fellépő és sokszor halálos kimenetelű nyári betegséget, közismert nevén a hőgutát.

Mivel elég sokan nem ismerik fel, vagy túl későn ismerik fel e betegség tüneteit, ezért e cikkünkben a fent említett betegséget fogjuk bővebben kitárgyalni. Dr. Hauberger Péter klinikai állatorvos szakértőnk segítségével körbejárjuk a hőguta témakörét minden fontos információt érintve e témában.

A kutyák nem képesek úgy izzadni, mint mi, emberek, náluk a hő leadása kis mértékben a talppárnákon keresztül, nagyon mértékben pedig a lihegésen keresztül történik. Ezért könnyebben felhevülnek és hirtelen kialakulhat náluk a hőguta vagy más néven hőtorlódás.

Üdvözlöm Doktor Úr!

Szeretném megkérni, beszéljen nekünk bővebben erről a hirtelen kialakuló súlyos állapotról, a hőgutáról.
Elsősorban, mitől alakulhat ki és milyen tényezők befolyásolják a kialakulását?

           A hőguta egyértelműen a nyári kánikulához köthető megbetegedés. Betegség oka pedig a hosszan tartó magas levegő hőmérséklet és a tűző napsütés. Előfordulhat nyáron nagy melegben lakásban, udvaron napsütésben, de akár árnyékban is kialakulhat, és sokszor sajnos felelőtlenül pár percre autóba zárt kutya esetén. Sokszor mozgásra ösztönzött kutyák esetében is előfordul, hiszen a mozgás során az izomműködés mellett hő is termelődik, ami rontja a kutyák hőháztartását. Ez nemcsak kánikulában, délben a nagy melegben jelentkezhet, hanem ha kutyánkat egy kánikulai nap végén akár naplemente után mozgásra késztetjük. Ilyenkor még javában 30 C° körüli a hőmérséklet, ami megterhelő az állat számára.

Ennél a betegségnél is vannak hajlamosító tényezők, például ha egy kutya idős vagy beteg, akkor hamarabb előfordul, hogy hőgutát kap?

          A hőtorlódás kialakulását hajlamosítja az állat kora, fajtája, egészségi állapota. Beteg, idős kutyák estén a hőszabályzó mechanizmusok nem működhetnek megfelelően, fiatal állatok esetén pedig még nem fejlettek eléggé ahhoz, hogy extrém hőmérsékleti viszonyok esetén megfelelően hűtsék a szervezetet.

Mely fajták veszélyeztetettek leginkább?

          Leggyakrabban a nagy bundájú, túlsúlyos és az un. brachycephal, rövid orrú kutyák veszélyeztettek a betegséggel szemben. A hajlamosító tényezők külön-külön megléte is nehezíti a hőleadást, azonban, ha egyszerre vannak jelen, akkor valóban veszélyeztetett a kutya. A vastag bunda, vastag zsírréteg és a normál viszonyok között is nehézkes légzés rontja a felesleges hő leadását, ezáltal könnyebben kialakulhat a hőtorlódás. A megfelelő, egészséges légzési rendszer létfontosságú lehet a hőmérséklet leadásához, hiszen a kutyáknak hő legnagyobb része a lihegés során eltávolított párával távozik.

Mikor léphet fel ez a betegség?

          Leggyakrabban kánikula esetén, többnyire, ha az árnyékban mért hőmérséklet hosszabb ideig 28-30 C° felett van. Ez nemcsak a külső hőmérsékletre, hanem a lakás hőmérsékletére is vonatkozik. A napon hagyott autók levegő hőmérséklete viszont nagyon hamar felmelegszik, ezért kutyákat rövid időre sem szabad autóban hagyni.
Kint lévő kutyáknak biztosítani kell az árnyékba húzódás lehetőségét, és naponta rendszeresen kapjon friss ivóvizet. Kerüljük az állat melegben történő mozgatását, sétáltatás, futtatás, játékot csak a késő esti időszakba időzítsük, vagy kánikula esetén hagyjuk ki.

E betegséget tulajdonképpen hőtorlódásként is szokták említeni a szakemberek. Mit kell ez alatt érteni? Mi történik ilyenkor a kutya szervezetében?

           Amennyiben a külső hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a kutya a hőszabályozási mechanizmusokon keresztül elkezdi hűteni a szervezetét. Amennyiben a hőmérséklet tovább nő, és a hőleadás nem megfelelő, úgy az állat testhőmérséklete az egészséges 39,0 C° felé emelkedik. A tartósan magas hőmérséklet viszont visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, légzési, keringési nehézségek lépnek fel, idegrendszeri és egyéb belső szervi elváltozások alakulnak ki.

Mik a tipikus tünetek? Mi az, ami egyértelműen a hőguta kialakulására utal? Mire fontos odafigyelni a gazdiknak?

          A hőguta tünetei a folyamatos, a szokásostól aktívabb lihegés, nyugtalanság, esetleg hányás. A kutya keresi a helyét, nyugtalan, később már nem bír mozogni, egy helyben fekszik. Fontos diagnosztikai jel ilyenkor a kutya hőmérsékletének a mérése, hiszen 40-41 C° feletti hőmérséklet esetén, azonnal cselekedni kell.

Ha már bekövetkezett a probléma, mi a teendőnk a továbbiakban?

          Javasolt a kutya testhőmérsékletének megmérése. Mivel a betegség halálos kimenetelű lehet, érdemes állatorvoshoz vinni a kutyát, vagy telefonon segítséget kérni. Legyünk körültekintőek a kutya szállításával kapcsolatba, hiszen, ha egy hősokkos kutyát forró autóba teszünk, nem biztos, hogy túléli az utazást. Sokszor javasolt a hűtést a helyszínen elkezdeni, amit megtehetünk klímával, de legjobb hideg vizes slaggal, vagy zuhannyal.

Azzal minden kutyatulajdonosnak tisztában kell lennie, hogy a hőgutánál is nagyon fontos az időtényező, minél hamarabb kerül állatorvoshoz, állatkórházba a hőgutát elszenvedett kutya, annál nagyobb az esélye a túlélésre. De hol van az a pont, amikor még megmenthető egy kutya élete és milyen állapot elérésétől már egyáltalán nem fordítható vissza a folyamat?

           Ha a kutya testhőmérséklete hosszú ideig 40-41 C° felett van, akkor sajnos a próbálkozásunk nem fog eredménnyel járni. Ilyen esetben már az agyban, egyéb szervekben olyan folyamatok zajlódnak le, amelyek semmilyen kezeléssel vissza nem fordíthatóak. Ezért fontos minél előbb a betegség diagnózisa, és a kezelés megkezdése.

Végezetül néhány jó tanácsot, ha kaphatnánk a megelőzéssel kapcsolatosan. Hogyan tudjuk megelőzni kutyáinknál a hőguta kialakulását?

           Kerüljük az állat tűző napon tartását, hagyását. Kánikula esetén rendszeresen cseréljük az ivóvizet friss vízre. Biztosítsunk lehetőséget a kutya számára, hogy hűvös, árnyékos helyre behúzódhasson. Kerüljük a kutyánk nagy melegben történő mozgatását, sétát, de főleg a futtatást, játékot. A szállítását, mozgatását is időzítsük a hűvösebb napszakra. Nagy bundájú kutyánk esetén a nyár közeledtével nyírassuk le a szőrt a kutya egész testéről. És végül a legfontosabb, és legveszélyesebb: ne hagyjuk a kutyánkat az autóba a tűző napon, de még árnyékba se.
           Amennyiben hőgutára van gyanúnk, úgy minél hamarabb vegyük fel a kapcsolatot az állatorvosunkkal.

Köszönjük szépen Doktor Úrnak a szakértő segítséget, biztosan sok kutyát szerető családnak, tulajdonosnak hasznára válnak a jó tanácsok!



Kérlek, oszd meg ezt a bejegyzést barátaiddal és más kutyabarátokkal is, mert számukra is hasznos lehet! Köszönjük! 🙂



.



További hasznos és értékes cikkek a kutyák szerelmeseinek a szerző hivatalos honlapján tekinthetők meg.

Keresd Vámosi Ildikó kutyás cikkíró, szerző hivatalos honlapját:
Http://ildikovamosi.hu/

🙂 Köszönöm, ha megtisztelsz a látogatásoddal! 🙂