Kétségtelen, hogy a szeretett házi kedvencek kiemelt helyet foglalnak el gazdáik szívében. Így volt ez Cristobal Soto, chilei animátor életében is, aki eltávozott kutyája emlékének adózva megalkotott egy csodálatos animációs filmet.
A „Búcsú” Cristobal Soto rövidfilmje tisztelgés a mennybe távozott kutyák előtt.
Egy meghatóan szép történet, melytől a szíved megtelik érzésekkel
A film jelenetei hűen visszatükrözik a gazdi kutyája iránti érzéseit. Már az első képkockák nagy szomorúsággal töltenek el, ahogy a fiú elköszön imádott kedvencétől, miközben a kutya gondolatai is megjelennek a képen.
Láthatjuk, ahogy a drága idős kedvenc lehunyja a szemét, majd midőn újból kinyitja, már a felhők között találja magát, miközben nem tudja, hogy is került oda. Segítségére siet egy őrangyal kutya, mely érte jött, hogy gyámjaként elkalauzolja és bevezesse őt a mennyek országába.
A mennyország kapuja előtt bebocsátásra várva a kutya emlékezetéből előtörnek a kedves gazdival töltött szép emlékek: az első percek öröme – amikor megismerkedtek egymással, a kölyök idők – mikor annyi vidám kalandban vették részt együtt, sok szép vidám, avagy szomorú pillanat, melyet a hosszú évek alatt együtt éltek át és az idős kor, a gyengeség és a szomorúság pillanatai, a végén körbefonva a kölcsönös szeretettel és az egymásért aggódással. Sok-sok együtt eltöltött csodálatos és szeretettel teli év emlékei törnek felszínre abban a pillanatban.
A mennyország mozgólépcsőjén felfelé haladó kutya hirtelen visszanéz és a felhőkön keresztül néhány másodperc erejéig visszatér halandó testébe, hogy gazdájától elbúcsúzhasson. Utolsó erejét megfeszítve felül, szeretett gazdája szemébe néz és megnyalja a kezét, majd lehanyatlik, és végleg eltávozik a földi létből…
A történetet a csodálatos képi megjelenítésen túl a gazdi és a kutyák közötti párbeszéd is végigkíséri, melyet a megható videóval együtt magyarra fordítva tárunk most elétek:
BÚCSÚ
Soto, a gazdi: Egy élet együtt és most neked távoznod kell. Reméltem, hogy ez a nap soha nem fog eljönni. Nem foglak elhagyni Téged, itt maradok Veled…
Rayita: Hol vagyok? Mi történik? Repülök? Oh, nem, le fogok esni!
Megérkezik az Őrangyal kutya: Szia itt! És Isten hozott! Ne félj, csak mozgasd a lábaid, csúsznak a felhőkön. Látod? Nagyon könnyű.
Rayita: Ez igaz!
Őrangyal kutya: Az őrangyalod vagyok! A földi életednek most már vége és ezért vagyok itt!
Rayita: Kutyaként hosszú életem volt, de megöregedtem, és fáradt vagyok már mozogni és játszani. Miért tartott olyan sokáig, hogy értem jöjj?
Őrangyal kutya: El sem tudod képzelni, mennyi papírmunkával jár, hogy Te itt lehess. A kutya mennyország egy csodálatos hely, imádni fogod!
Rayita: Oh, alig várom, hogy ott legyek.
Őrangyal kutya: Nos… itt vagyunk… a mennyország kapujánál. Ha felérünk a mennybe, sok papírmunka vár ránk. Sok mancsnyomot kell majd rajtuk hagynod, itt-ott… és lehet, hogy kicsit koszosak lesznek, de ne aggódj, ezen túl kell esni…
Figyelsz rám? Hé! Hová mész? A papírmunka! A papírmunka!
Rayita: Van valami fontos, amit meg kell tennem. El kell búcsúznom a gazdámtól és megígérni neki, hogy élete végéig vigyázni fogok rá a mennyből!
Azonnal jövök…
Rayita emlékére
1991 – 2012
A megható történet háttere
Ezt a megható, érzelmekkel teli videót Christobal Soto, chilei illusztrátor és animátor a saját, 21 éves korában eltávozott, Rayita nevű kutyájának emlékére alkotta meg. Soto még gyerekként kapta a kutyát szüleitől, akivel első perctől kezdve szoros barátságot kötött, megosztva vele gyermek- és serdülőkorát, valamint felnőtt korának egy részét is, hiszen a kutya, rekord hosszúságú életet élt, dupla annyi élettartammal, mint amennyi a legtöbb kutya élettartama.
Amikor kutyája haldoklott, Soto elmondása szerint rendkívül gyenge volt, rázta a hideg, fájdalmai voltak, de halála előtt még egy pillanatra ránézett és megnyalta a kezét.
A 21 szeretetben együtt eltöltött év és a távozás végletekig szomorú pillanatai olyan erős érzéseket keltettek Sotoban, hogy megszületett fejében egy animációs film elkészítésének gondolata. Két év álmatlanul töltött éjszakán keresztül hallgatta az aláfestő zenét, míg fejében összeállt a fenti történet.
A történet tisztaságát szem előtt tartva, Soto három hónapot dolgozott az anyagon, a rajz, az animáció, a zene és a feliratok összedolgozásával. Az alkotó mindig az ötlet megszületése után választja ki az aláfestő zenét, mielőtt még hozzákezdene az animáció megalkotásához, most sem történt ez másként.
Az animációs rövidfilmet Louis Armstrong: „What a Wonderful World” című dala kíséri, mely ehhez a csodálatos történethez méltóan tökéletes és szomorkás mind a dallamot, mind mondanivalóját tekintve.
Louis Armstrong: Milyen gyönyörű a világ
Zöldellnek a fák,
rózsák pirulnak,
neked és nekem
virágba borulnak.
És arra gondolok,
milyen gyönyörű a világ.
Kéklő égen fehér
felhők szaladnak át,
ó áldott nappalok,
megszentelt éjszakák.
És arra gondolok,
milyen gyönyörű a világ.
A szivárvány csodás színei
ragyognak fent az égen,
és az emberek arcán is,
akik elhaladnak éppen.
Baráti üdvözlésre kulcsolódnak a kezek.
„Hogy vagy?” – kérdik, és a szavakon túl: szeretet.
Kisdedek sírását hallom,
látom felnőni őket,
szépen lekörözik majd
az előttük menőket.
És arra gondolok,
milyen gyönyörű a világ.
Igen, arra gondolok,
milyen gyönyörű a világ…
E cikk halottak napjához közeledvén a földi életből eltávozott és a mennyországba költözött szeretett kutyáink emlékére született.
Ha Téged is oly mértékben megérintett, kérjük, oszd meg barátaiddal is! Köszönjük!
.
További hasznos és értékes cikkek a kutyák szerelmeseinek a szerző hivatalos honlapján tekinthetők meg.
Keresd Vámosi Ildikó kutyás cikkíró, szerző hivatalos honlapját:
Http://ildikovamosi.hu/
🙂 Köszönöm, ha megtisztelsz a látogatásoddal! 🙂
